2000/5

VÉDELEM 2000/5 5

TARTALOM

2000. 7. évf. 5. szám

Szerkesztõbizottság:Dr. Cziva Oszkár

Kristóf IstvánHeizler György

Dr. Prohászka ImreSoltész Tamás

Tarnaváry Zoltán

Fõszerkesztõ:Heizler György

Szerkesztõség:Kaposvár, Somssich Pál u. 7.

7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01Telefon: 82/413-339, 429-938

Telefax.: (82) 424-983

Tervezõszerkesztõ:Várnai Károly

Kiadja és terjeszti:BM Duna Palota és Kiadó

1903 Budapest Pf. 314.Tel.:1/318-0508Fax: 1/266-1740

Ügyintézõ: Szabó KálmánnéMNB 10023002-01709805-00000000

Felelõs kiadó:dr. Bakondi György

országos katasztrófavédelmi fõigazgató

Nyomtatta:Profilmax Kft. Kaposvár

Felelõs vezetõ:Nagy László

Megjelenik kéthavontaISSN: 1218-2958

Elõfizetési díj:egy évre 1200 Ft (áfával)

CÍMLAPON:A MOL Rt. kitörés elhárító csapata a pusztaszõlõsi gázkitörésnél már a legkorszerûbb Dräger PSS100-as és PSS 500-as légzõkészülékekben dolgozott. A jobb tehereloszlás �tonnányi� könnyebbségetjelent ilyen terhelésnél. A mellettük süvítõ gázban teljesen a munkájukra koncentrálhattak, mert aDrägerMan Bodyguard vigyázott a biztonságukra.

Õk tudják:�A legjobb készülék nem luxus, hanem életszükséglet�

DRÄGER HUNGÁRIA KFT.1108 Budapest, Gyömrõi u. 140.Tel.: 260-0857, 261-0274 Fax: 260-0207

ADORJÁN ATTILA: 30/9968-604SZÁNTÓ PETRA: 30/2000-012

VISSZHANG

Hogy alakul hosszútávon a halon helyettesítése? ....................................................... 6

FÓKUSZBAN

Lángoló gázcsóva Pusztaszõlõsön ............................................................................... 7Kútkitörések oltása Magyarországon ........................................................................ 11Olaj- és gázkúttüzek hazánkban ................................................................................ 14A kõolaj- és gázkút tüzek tûzoltási eszközeinek fejlesztése ..................................... 15

TÉNYKÉP

Kitörés-történet .......................................................................................................... 18

FÓRUM

Interpelláció: �Tûzvédelmünk jövõje� ...................................................................... 19Megbírságolt ellenõrök! ............................................................................................. 20Matricával a kontárok ellen! ...................................................................................... 20Technikai fejlesztés az önkénteseknél ....................................................................... 22A halon helyettesítése ................................................................................................ 23Gázzal oltás és tûzoltógázok 2000-ben ..................................................................... 25

TANULMÁNY

Kárelhárítás veszélyes áruk közúti baleseteinél II. ................................................... 30

MEGELÕZÉS

Nagyméretû, magas terek tûzjelzése II. ..................................................................... 34A felülvizsgálat és karbantartás követelményei a tûzjelzõ berendezéseknél ........... 37Elektromos kapcsoló-berendezések és transzformátorállomások tûzvédelme ......... 40Hõ- és füstelvezetõ berendezések célja, jelentõsége II. ........................................... 42

TECHNIKA

Aritech multiszenzor .................................................................................................. 45Hûtés és fûtés a gépjármûfecskendõn ........................................................................ 45Légzésvédelmi fejlesztések a Drägernél ................................................................... 47

SZABÁLYOZÁS

Felügyelet és ellenõrzés a katasztrófavédelemben.................................................... 49

MUNKABIZTONSÁG

Teherkötözés .............................................................................................................. 52

VÉDELEM 2000/5 6

A Ludimpex Kft a halon helyettesítõ anya-gok közül jelenleg a HCFC-k csoportjá-ba tartozó NAF S III és NAF P III típu-sú oltógázokat forgalmazza. Az utóbbiidõben különbözõ rendezvényeken elhang-zott elõadásokban, szaklapokban külön-bözõ vélemények hangzottak el a halongázok helyettesítésének jövõjérõl.

KörnyezetvédelemIndokoltnak tartjuk, hogy a Ludimpex

Kft, mint a NAF oltógázok Magyarorszá-gon kizárólagos joggal rendelkezõ forgal-mazója is tegyen néhány megjegyzést. Ahosszútávú elképzelésekkel kapcsolatbanpedig feltegyen néhány kérdést.

A Környezetvédelmi Minisztérium szak-emberei által megjelentetett cikk szerinttényleges tûzoltásra a halonok 5%-át hasz-nálták fel. A többi kiképzés, indokolatlanbeavatkozás, kezelési, karbantartási hiá-

hatású gáz. Az amerikai környezetvédel-mi elõírások a legszigorúbbak, ennek el-lenére az NFPA 2001 a tiszta oltóanyag-ok között tartja nyilván a NAF S III gázt.

Ausztrália fölött a legsúlyosabb az ózon-réteg károsodása, ennek ellenére itt történiktalán a legtöbb HCFC alkalmazása. E tényekután kissé érthetetlen az Európai Közösségálláspontja, hiszen a halon gázokat jelenlegmég alkalmazzák, viszont tiltani kívánják ahasonló oltásteljesítményû, de bizonyíthatóannagyságrendekkel kisebb ózonkárosító ésüvegházhatású HCFC-ket. Véleményünkszerint amennyiben az EU közösség tagjaivalamennyi nemzetközi egyezménynek ele-get kívánnak tenni és figyelembe veszik avilág más részén alkalmazott megoldásokat,felül kell vizsgálniuk a HCFC-kel kapcso-latos álláspontjukat.

Ludimpex Kft1037 Budapest, Toboz 34.Tel.: 368-7200, 367-2306, 367-2177 (x)

VISSZHANG

LUDIMPEX KFT

Hogy alakul hosszútávon a halon helyettesítése?nyosságok miatt csak a légkört károsítot-ta. Cégünk olyan szelepeket, gázpalacko-kat forgalmaz amelyek minimálisra csök-kentik a rendszer hibája miatt szabadba ke-rülõ oltógáz mennyiségét. Az indokolat-lan alkalmazás drasztikus lecsökkentéseérdekében megfontolandónak tartjuk a je-lenlegi szabályozás további szigorítását éskövetkezetes számonkérését.

Másik felvetésünk a halon helyettesí-tésére alkalmas oltógáz kiválasztásával függössze. Azt valamennyien tudjuk, hogy agázzal történõ tûzoltást soha nem lehetegészében kiváltani. Vizsgáljuk meg, hogya hosszútávon alkalmazható oltógáz kivá-lasztását milyen szempontok befolyásol-hatják. A Montreali Jegyzõkönyv az ózon-károsító anyagok alkalmazását korlátoz-za. A Kiotoi Jegyzõkönyv az üvegház ha-tású gázok kibocsátásának csökkentésétszorgalmazza. Többek között a Montrea-li Jegyzõkönyv által engedélyezett HFC-ket jelöli, meg mint �hatékony� üvegház-

VÉDELEM 2000/5 7

FÓKUSZBAN

Karbantartás közben gázgyulladás, majd gázkitörés kelet-kezett a Pusztaszõlõs határában lévõ 34. számú gázkútnál.A hosszú küzdelem után elfojtott gáz, a kúttól mintegy 300méterre újból kitört.

IV-es kiemelt riasztásAugusztus 18.-án 12.28 perckor gázgyulladást jeleztek az oros-

házi tûzoltóság ügyeletére. A II-es riasztási fokozatot a szolgá-latparancsnok már a helyszínhez közeledve III-as kiemeltre mó-dosította. Ekkor már egyértelmû volt, hogy a hazai kitörések sorábanteljesen új jelenséggel, egy földalatti gáztárolóból 120 bar nyo-máson kitörõ gáz tüzével állnak szemben.

A kiérkezõ orosházi tûzoltóparancsnok a MOL szakemberei-vel közösen elvégzett felderítés után egyeztette a IV-es kiemeltfokozatnak megfelelõ tûzoltóerõk és a kitörésvédelmi brigádokriasztását. Közben 14.21-kor megérkezett a szabadságáról riasztottmegyei katasztrófavédelmi igazgató, aki átvette a tûzoltó és ka-tasztrófavédelmi erõk irányítását.

Elrendelés ideje RF Raj neve Fõ Típus Km

2000.08.18. 1229 II.K. Orosháza I. 6 MB2 9

Orosháza II. 3 MB2 9

Orosháza POR 1 IFA 1500 9

Kovács I. 5 MB4 16

Csaba II. 6 MB2 40

Békés BÉTA 2 VW 40

2000.08.18. 1240 III.K. Kovács Víz 2 MB2 16

Csaba Víz 1 MB2 40

Vásár I. 6 MB2 43

Makó I. 6 MB2 45

Makó Víz 1 TÛ-3 45

2000.08.18. 1257 IV.K. Vásár Víz 1 TÛ-3 43

2000.08.18. 1313 Szentes I. 6 MB4 45

2000.08.18. 1319 Gyula Víz 1 TÛ-3 60

2000.08.18. 1319 Komlós ÖTE 5 MAG 10

A kitörés elhárítás és a tûzoltás elõkészítése a résztvevõ erõkszámbavételét és a munka koordinációját igényli. 17 órakor márvalamennyi riasztott szervezet felvonult, így a legfontosabb fel-adatok egyeztetésére sor kerülhetett.

A legfontosabb feladatok:� A terület lezárása.� A konténeres tárolóban a kúttól 30 m-re tárolt gázpalackok

védelme.� A telepen tartályban tárolt földgáz biztonságos távolságba he-

lyezése.

� A lakosság tájékoztatása.� A gázkoncentráció mérése, felkészülés egy esetleges kiürítésre.� A kút környékének megtisztítása a fémszerkezetektõl.� 1 db 10 ezer és 1 db 5 ezer m3-es víztározó kiépítése és a

tûzoltás vízellátásának megtervezése,� A résztvevõ erõk együttmûködésének és kommunikációjának

biztosítása.� A kútkitörés elhárításához szükséges technikai feltételek bizto-

sítása (Ez utóbbi teljes egészében a MOL feladatát képezte).A megbeszélés után intézkedtek a lakosság tájékoztatására, a

terület lezárására és meghatározott áteresztõ pontok kijelölésére.

Gáz a gázcsóva mellett

A kút acélszerkezete a 40-50 m magas lángoszlopban kártya-várként omlott össze. Ezeket az eldeformálódott, olvadt fémszer-kezeteket az oltás elõtt ki kell vontatni a kút környezetébõl.

Amíg ennek a munkának a tervezése folyt, egy másik �forró�helyzetet kellett hatástalanítani. A kúttól 30 méterre lévõ egyikkonténerben ugyanis 2 db dissous és 2 db oxigén palackot tárol-tak. Ezeket a tûzoltók hõvédelme mellett folyamatosan hûtöt-ték, és figyelték a hõmérsékletüket. A végleges megoldás érde-kében a kúttól biztonságos távolságra egy nagy medencét ástakki. Ezt követõen másnap reggel hõvédelemmel ellátott munka-géppel a teljes konténert kivontatták a tûz közelébõl és az elõrekiásott medencében megoldották a palackok folyamatos hûté-sét. Az elsõ akció sikerrel járt. Ezt követõen a tûzoltás és a kitö-rés elfojtás elõkészítésének nehéz és egyáltalán nem látványosszakasza következett.

Elõkészítés

A kitörés másnapján � 19-én � megkezdték a két víztározóépítését, valamint hosszú acélszerkezetekkel a kút környékén össze-roskadt, eldeformálódott acélszerkezetek eltávolítását.

Lángoló gázcsóva Pusztaszõlõsön

Az elsõ feladat a fémszerkezetek eltávolítása

VÉDELEM 2000/5 8

Ezzel egyidõben � minden eshetõségre felkészülve � felül-vizsgálták a legközelebbi település Pusztaszõlõs kitelepítési ésbefogadási tervét.

Intenzív hûtés a vízágyúk hõvédelem mellett

A kárelhárítás kommunikációjának javítását szolgálta a hely-színen tapasztaltak alapján a katasztrófavédelmi fõigazgató úráltal helyszínre rendelt fõvárosi mozgó vezetési busz. A kárte-rületi együttmûködés és a kitörés elhárítási feladatok irányítása,valamint a terület biztosítása és a forgalom irányítása érdekében2 db rádióhálót üzemeltettek, 25 db rádió készülékkel. A hír-adás vázlata jól mutatja, hogy milyen bonyolult feladatot kellettmegoldani (1. sz. ábra).

Közben a tûzoltás elõkészítés részeként megérkezett a 2 dbturbóreaktív oltógépjármû.

A következõ napon elkészült a tûzoltási terv (2. sz. ábra) és avezetési pont újabb híradó komplexummal egészült ki.

A kút környékének megtisztítását a gyakori szélirány-válto-zás és a nagy meleg nehezítette és így lassan haladt a munka.

Augusztus 28-án újabb nehézség akadályozta a gyorsabb ha-ladást. A kútfej szerelvény 2x2 m-es betonaknájának elbontásátrendkívüli körülmények között végezték a MOL kitörés elhárí-tói. A bontás után kiderült, hogy az alját vas és beton borítja,amit újabb erõfeszítéssel estig sikerült elhárítani.

FÓKUSZBAN

1. ábra. A kitöréselhárításban résztvevõ erõk elhelyezkedése híradó vázlata

1

VÉDELEM 2000/5 9

Ilyen még nem volt!A hazai kitörések sorában egyedül álló eset, amikor egy földalattigáztárolóból kitörõ gáz gyulladt be. Pusztaszõlõsön ugyanis egy,már korábban letermelt gázmezõn, a külföldrõl érkezett földgázttárolják. A nyáron érkezõ gázt nagy teljesítményû kompresszo-

rokkal, 1230 méteres mélységig nyomják le, itt a homokos, lika-csos talajrétegben tárolják, majd a fûtési szezonban � az igényekszerint � ebbõl a természetes tárolóból kiszivattyúzzák. Az acél-bélelt csõ mintegy 300-350 méteres mélységben megsérült, ígyún. �vadkitörés� keletkezett. A tározó méreteit jelzi, hogy a fel-szín alatt még mintegy 260 millió m3 gáz található.

FÓKUSZBAN

ERÕ ÉS ESZKÖZKIMUTATÁS

VON. EGYS. TÍPUS LÉTSZÁM

Oh. 1. Merc. 6 fõ

Oh. 2. Merc. 5 fõ

Kovács 1. Merc. 4000 6 fõ

Csaba vsz. Tü. 3. 2 fõ

Vásár vsz. Tü. 3. 2 fõ

Makó 1. Merc. 4000 6 fõ

Vásár 1. Merc. 6 fõ

Szeg. Tur. 1. Turbó 2 fõ

Szeg. Tur. 2. Turbó 2 fõ

NEM TÛZOLTÓ ERÕBig Wind Turbó 2 fõ

Vizsz. 1. Tátra 1. 1 fõ

Vizsz. 2. Tátra 2. 1 fõ

Vizsz. 3. Tátra 3. 1 fõ

Vizsz. 4. Tátra 4. 1 fõ

2. ábra. A tûzoltás terve és vízellátása

VÉDELEM 2000/5 10

A 120 bar nyomáson kitörõ gáztól dübörgött a környék

Kitörésgátló

A kút környékét hûtõ víz elvezetésérõl is gondoskodni kellett

Sikertelen kísérletekAugusztus 29-én a MOL szakemberei eltávolították a sérült

kitörésgátlót a kútfejrõl. Ezzel elérték, hogy a két fõ gázsugáregyirányúvá vált, azonban több kisebb oldalirányú kifúvást isészleltek. Másnap megkísérelték az un. �kémény� felhelyezé-sét, ami az erõs oldalirányú kifúvás miatt meghiúsult. Újabbterv született. Megkísérelték �stingerezéssel� elfojtani a kutat.A módszer lényege, hogy kúp alakú ólom betétekkel bélelt�stingert� daruval emeltek be a csõbe, s az ólomnak el kellettvolna zárni a gáz útját. Ez is meghiúsult. A hatalmas nyomástnem bírta lefojtani.

Ezek után a gázkút béléscsöve melletti munkagödör továb-bi mélyítésével a kitörés elhárító szakemberek megkeresték azta pontot, ahol a béléscsõ még sértetlen volt. A kútfejet levágvasikerült elérni, hogy a gáz egy irányban törjön elõ. Szeptem-ber 1-jén a gázkutat körülvevõ árkot kiszélesítették, rámpát épí-tettek, hogy a kitörésgátlót helyére emelõ darunak stabil ala-pot biztosítsanak. A lángoszlopot a lánctalpas turbóreaktív ol-tóberendezéssel eloltották, de a 120 tonnás daru által felemeltkitörésgátló a gázcsóva felett bepörgött és kiszakadt a gázkútvégére szerelt bilincsbõl. A kiáramló gázt ezek után kénytele-nek voltak rakétával újra begyújtani.

A kút elfojtásaA tapasztalatok birtokában szeptember 2-án a helyszínre irá-

nyítottak egy 400 tonnás darut. 3-án 6 óra 52-kor a turbóreaktívoltógép a tüzet ismét eloltotta. A daru összeszerelése után akitörésgátlót fél óra alatt sikerült felhelyezni, s 13.15-kor a ku-tat elfojtották. Megkezdõdött a kirendelt erõk visszavonása.

Vadkitörés

Szeptember 4-én hajnalban (3.30-kor) a helyszínen dolgozószakemberek észlelték, hogy a kúttól kb. 300 méterre, több mint10 méteres szakaszon, víz és gáz tört fel. A veszélyhelyzet ezzelmegnõtt, hisz teljesen ellenõrizetlen módon áramlott a gáz. Agáz ellenõrzött mederbe terelése érdekében a már elfojtott kutatismét megnyitották.

A nagy mennyiségben kiáramló gáz miatt haladéktalanul újrakezdték a gáz koncentráció mérését. A helyszínre rendelt Csongrádés Tolna megyei vegyi felderítõ csoport a környezõ települések8 pontján mérte a gázkoncentrációt. Ez azonban szerencsére nemérte el a határértéket.

Közben a vízágyuk beüzemelése után megkezdték a kút kör-nyékén lévõ eszközök, többek között a 400 tonnás daru kimen-tését. Ezt követõen az esti órákban újra begyújtották a kutat.

Az újabb kitörés végleges elhárítására külföldi szakemberek be-vonásával az elõkészületek megkezdõdtek. A tények ismereté-ben a szakemberek bonyolult mûszaki megoldásokra és hosszabbelõkészületi idõre számítanak.

IrodalomDr. Gáti Zoltán: Összefoglaló jelentésBékés Megyei Katasztrófavédelmi IgazgatóságBM Országos Katasztrófavédelmi FõigazgatóságAkcióban a Big Wind

FÓKUSZBAN

VÉDELEM 2000/5 11

Az 1998. november 14-én Gellénházánkitörõ mérgezõ gázt (Védelem 199/1, 35-38. old.) követõen az idei gázkitörés ég-hetõ gázai más feladat elé állították abeavatkozó erõket. Az elmúlt évtizedektûzoltási tapasztalatai alapozták meg maitudásunkat.

A hazai kõolaj- ésföldgáztermelés

A Pannon medence nagy részét 1000-7000 m vastagságban törmelékes üledéktölti ki (homokkõ, márga, konglomerátum,silt). Ezek a földtörténet Pliocén, Miocénés Oligocén korszakából származnak. Korukcsupán 20-30 millió évre tehetõ. E réte-gek alatt Kréta, Jura és Triász korú mész-kõ- és dolomit képzõdmények találhatók.

Magyarország területén a kõolaj- és föld-gázkutatás a század elsõ harmadában kez-

dõdött. Az ipari méretû kõolajtermelés1937-ben indult el az ország dél-nyugatirészén lévõ Budafán. Itt a termelés azótais folyik, jelenleg CO2 gáz besajtolásánakmódszerével. Az elmúlt több mint ötvenév során több mint 7000 kutató-feltáró-termelõ fúrást mélyítettek az országban.A fúrások átlagos mélysége 2200 méter volt.A legmélyebb fúrás 1971-ben Hódmezõ-vásárhelyen készült el (5842 m). A ma-gyarországi fúrásoknál a rétegnyomás, másnéven a talpnyomás a fúrások felénél meg-egyezik a hidrosztatikus nyomással, míga másik felében azt kissé (5-15 százalék-kal) vagy erõsen túlnyomásos helyeken 60-80 százalékkal meghaladja. A feltárt szén-hidrogén telepek általában 600 és 3900méter mélység között helyezkednek el.Számuk mintegy 130-ra tehetõ. Ezek több-sége kis vagy közepes (10-20 millió ton-na) kezdeti kitermelhetõ készlettel rendel-kezik. A készlet kétharmada a fiatalabb,

üledékes kõzetben, egyharmada pedig amélyebben fekvõ mészkõ- és dolomit ré-tegben található.

A mezõk olaj- és földgáztelepei általá-ban nagy víztesttel övezettek, kitermelé-sük aktív vízkiszorítással történik. A ter-melés végsõ fázisában a kihozatalnövelésérdekében CO2 gáz benyomásával hozzákfelszínre a maradék készletet. A gázbesaj-tolásos termelés jó tapasztalatokat hozottMagyarországon. A magyarországi mezõk-bõl 1937 és 1999 között 84 millió tonnakõolajat és 186 milliárd m3 földgázt ter-meltek ki. A hazai termelés jelenleg azország olajszükségletének hatodát, földgáz-szükségletének negyedét biztosítja.

A kútkitörésekoka

A mélyfúrási tevékenységnek világszertevelejárója a kútkitörés. Miután a fúrás kutatójellegû tevékenység, sok esetben az irányítóknincsenek tisztában azzal, hogy a fúrás soránmilyen nyomású réteget harántol a fúró.Ez elsõsorban új mezõk kutatása során állelõ. Fúrás közben a rétegnyomás ellensú-lyozására a fúróiszap szolgál, amelynekfajsúlyát a célszerûség szerint választjákmeg. (10,8-21,6 N/dm3 között) Közismert,hogy az iszap által biztosított hidrosztati-kus nyomásnak a réteg nyomásánál na-gyobbnak kell lennie, ha biztonságosanakarnak fúrni. Ha azonban ismeretlen te-rületen dolgozik a fúróberendezés, akkorelõfordulhat, hogy a réteg nyomása na-gyobb, mint a fúróiszapé, s így a rétegbõlmegindul a gáz belépése a lyukba, amelyegyre gyorsabb mértékû, s szélsõ esetbenkitermeli a lyukból az iszapot és megin-dul a kitörés. Ez akkor áll elõ, ha a hasz-nált iszap kisebb hidrosztatikus nyomástbiztosít, mint a rétegnyomás. A fúrás ne-hézségét az adja, hogy igen szûk hatásokközött kell folyamatosan biztosítani a kútegyensúlyát.

A kitörések elkerülésére azonban nem-csak az iszap ad biztosítékot, hanem a kútszáján elhelyezett kitörésgátló szerelvényis. Ez több különféle méretû záróelemettartalmaz, amelyek veszély esetén azon-nal mûködtethetõk. Ezek nagy nyomástkibíró, olajálló gumiból készült zárófe-lületek.

SOLTÉSZ TAMÁS

Kútkitörések oltása Magyarországon

Porral oltási kísérlet az Üllési kútkitörési gyakorlaton 1998-ban

FÓKUSZBAN

VÉDELEM 2000/5 12

Kõolaj- ésföldgázkitörések tüzeinek

oltásaA fúrólyukból kiáramló szénhidrogén

összetétele alapján olaj-, gáz-, illetve vegyeskútkitörésekrõl (10-50% közötti olajtartalom)beszélhetünk. A feltörõ olaj- vagy gázsugáralakja lehet kötött vagy szórt, illetve ezekkombinációja. A kiáramló szénhidrogénmennyisége alapján kis, közepes és nagy tel-jesítményû kutakat különböztetünk meg. Akitört kút általában valamilyen szikrától rö-vid idõn belül begyullad. A nagy hõ miatt afúrótorony általában összeomlik.

Magyarországon az égõ kútkitörés oltásáta hivatásos tûzoltóság az olajipari szakem-berekkel és szükség esetén más szakértõkbevonásával végzi. A tûzoltásvezetõnek szak-emberek bevonásával meg kell állapítania:

● a szén-dioxid és kénhidrogén gázokjelenlétét, meglétük esetén a veszélyezte-tett övezet határát;

● az ellátó vízforrások, az építendõ víz-tároló medencék helyét, nagyságát és szá-mát, továbbá a vízellátást biztosító alap-és visszatápláló vezetékek nyomvonalait,kapacitását;

● az uralkodó szélirány figyelembe vé-telével az oltás három lehetséges irányát,valamint a kútnál végrehajtásra tervezettfeladatokhoz a felvonulás irányát;

● a kút környezetébõl az olaj- és víz-elvezetés technikai megoldását;

● a kiszolgáló, ellátó egységek, a tar-talék erõk tartózkodási helyét.

Az oltás megkezdése elõtt az elsõ fe-ladat a fúrótorony, a munkapad és a fúró-berendezések eltávolítása.

Az égõ kõolaj- és gázkutakoltási módjai

Vízzel való oltásKis és esetenként közepes hozamú ku-

taknál kézi sugarakkal és vízágyúkkal ér-hetünk el eredményes oltást. Feltétele avízellátás folyamatos biztosítása. Az ol-tás az ún. lángleemelési eljárással törté-nik. Visszagyulladás esetén a mûveletetmeg kell ismételni. Az oltás után gondos-kodni kell az utóhûtésrõl. A vízzel valóoltást általában maximum 15 t/nap telje-sítményû olajkút, illetve 20 ezer m3/napteljesítményû gázkút oltásánál célszerûcsak alkalmazni.

Oltóporral való oltásPorral történõ oltásra általában akkor

kerülhet sor, ha az oltáshoz nem áll ren-delkezésre elég oltóvíz, illetve a már el-oltott kút lezárása közben bekövetkezõújragyulladás miatti égést szüntetjük meg.Ez az oltási mód csak akkor vezet ered-ményre, ha a kitörõ olaj vagy gáz kötöttsugárban áramlik ki. A porral oltáshoz 300-400 g/s porintenzitás szükséges 1 láng m3-re vetítve. A minimális oltási idõ 5 perc.Az eredményes oltáshoz több tízpercesvízzel való elõhûtésre van szükség.

Turbóreaktív oltógéppel történõoltás

Nagy teljesítményû kutaknál a kézi víz-sugarak és a vízágyúk alkalmazása nemvezet eredményre, mert az égési zóna hõ-mérsékletének csökkentése és a hõátadásintenzitásának növelése ezzel a módszer-rel nem oldható meg. A nagy nyomássalfeltérõ égõ olaj-, illetve gázsugárba az ol-

tóvíz nem tud behatolni, s így a közismertoltóhatást nem tudja kifejteni. Tudomásunkszerint elõször a tûzoltók jutottak arra afelismerésre, hogy nagy nyomással inertgázés porlasztott víz keverékét kell az égõfáklyába bejuttatni. Ezen elv alkalmazá-sával fejlesztették ki a hatvanas évekbenaz ún. turbóreaktív oltógépet. E berende-zésnél az oltást végzõ sugár 14 százalék-nál kevesebb oxigént tartalmazó inertgázés a gáz által elporlasztott oltóvíz keveré-ke. Itt is elkerülhetetlen a nagy intenzitá-sú elõ- illetve utóhûtés.

Robbantással történõ oltásErre az oltási eljárásra általában csak

akkor kerül sor, ha a más módszerek al-kalmazása nem vezetett eredményre. Azoltás itt két fázisban zajlik le. Elsõként arobbanás lökéshulláma leszakítja a lángot,majd tartósítják az oltást. Meg kell jegyezni,hogy a robbantás a kútfejnél is károsodástokozhat.

Impulzus oltásA lángtérbe, illetve az éghetõ anyag

kiáramlási helyének közelébe rendkívülrövid idõ alatt (0,01-0,1 sec) belövellt ol-tóanyaggal történõ tûzoltási eljárást nevez-zük impulzus tûzoltásnak. Magyarorszá-gon a nyolcvanas évek végétõl folynakkísérletek ezzel a tûzoltási móddal. 1990-ben végrehajtott kísérlet során olaj-, illet-ve gázkúttûz oltásánál is eredményesen voltalkalmazható az elõre telepített kivitelûimpulzus tûzoltó-berendezés.

A kitört és égõ kútnál a lánghõmérsékleteléri az 1200-1500 °C-t. A kitöréssel járósüvítõ hang erõssége pedig elérheti a 120-130 dB értéket. Mind a hõ, mind a zaj el-len védeni kell az oltásnál és a kitörés le-zárásánál dolgozó személyeket.

Magyarországon a tûzoltók hõvédelméreún. könnyû hõvédõ öltözetet alkalmaznak,amelynek hõvisszaverõ képességét eseten-ként közvetlen vagy közvetett vízfüggö-nyös védelemmel növelték. Olyan helye-ken, ahol hosszú idõtartamú feladatvégzésvolt, ott a személyvédelmet hõvédõ falakés dobozok alkalmazásával növelték. Azállomány zajvédelmét füldugó, illetve fül-védõtok alkalmazásával oldották meg.

Soltész Tamás ezredes,fõosztályvezetõ h., okl. bányamérnökBM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság

Tûzoltás turbóreaktív oltógéppel Szolnokon

FÓKUSZBAN

VÉDELEM 2000/5 14

A magyarországi gázkitörések közül az 1961-es esztendõ (Haj-dúszoboszló, Battonya) után az 1963- as év emelkedik ki, amikor10 kitörés volt az országban. Az elmúlt három évtized legsú-lyosabb kitörései Algyõn, Zsanán és Füzesgyarmaton követ-keztek be.

Algyõ 1968Az Algyõ 168-as kút kitörése 1968. december 19-én lyukbefe-

jezési munkálatok közben következett be. A kitört és begyulladtkút napi hozama kb. 1000 m3 gáz volt A láng magasság elérte a40-50 métert. Vízsugár- és azbesztruha védelem nélkül a kút kör-nyékét nem lehetett megközelíteni. Az oltás elsõ szakaszában el-távolították a kút környezetébõl az izzó fémtárgyakat. Biztosítot-ták a megfelelõ vízszerzési helyet, az olaj- és víztárolókat, vala-mint az elvezetõ csatornákat. Az elsõ oltási kísérletek porral, il-letve vízzel nem vezettek eredményre. A hazai olajvállalat kéré-sét követõen szovjet tûzoltótisztek és olajipari szakemberek ér-keztek Algyõre. Intézkedésükre a kezelõszemélyzettel együttturbóreaktív oltógépet hoztak a kárhelyre. December 26-án 10 perceselõhûtés után az oltógép 5 perc alatt eloltotta a lángokat. Ezt kö-vetõen csaknem egy órán át hûtötték a kútszelvényt és környékét.A magyarországi kitörésvédelem gyakorlatában itt került sor elsõízben turbóreaktív oltógép bevetésére. Számos nehézség miatt azeloltott kutat csak 1969. január 17-én sikerült végleg elfojtani. Amunkálatokban több mint 300 ember és 50 munkagép vett részt.A hosszú idõ alatt komolyabb baleset nem történt.

Zsana 1979A Zsana Észak-2-es gázkút kitörése 1979. január 24-én 01.15-

kor következett be. A kitöréssel egyidõben a mintegy 200 barnyomással kiáramló gáz meggyulladt és a talajhoz viszonyítvakb. 15 °-os szögben 40-50 méteres fáklyaláng alakult ki. Akitörésgátló szerelvényen létrejövõ gázkifúvás eredményeképpegy függõleges irányú, 8-10 m átmérõjû, 15-20 m magas láng-oszlop is keletkezett. Elsõként az összedõlt fúrótorony és a fú-róberendezés maradványait távolították el vízsugárvédelem mellett

lánctalpas erõgépekkel. Ezt követõen víztároló medencéket lé-tesítettek és megkezdték ezek feltöltését. A napi vízfelhasználásmegközelítette a 2000 m3-t. A roncsok eltávolítása után a szak-emberek megállapították: a kettõs kitörésgátló a hõ hatására olyansérülést szenvedett, hogy annak leszerelésére a megszokott mó-don nincs lehetõség. A bevont honvédségi szakértõk a kitörésgátlóeltávolítására a robbantást, illetve a lelövést javasolták. A kellõelõkészületek után a sérült felsõ kitörésgátlót egy rohamlövegaz elsõ lövésre eltávolította. A kitörésgátló eltávolítása ellenéresem alakult ki egy gázsugár. A kútfejen lévõ alsó kitörésgátlótelõször robbantással próbálták eltávolítani, majd ennek eredmény-telensége után a honvédség egyik egysége távolította el több lö-véssel. Ezzel sikerült elérni, hogy a gáz már csak egy sugárban,70-80°-os szögben áramlott felfelé. A láng magassága elérte a70-80 métert. Az égõ gázsugarat február 11-én 17 perc alatt 2turbóreaktív oltógép, 6 hûtõsugár és 9 vízágyú bevetésével ol-tották el a tûzoltók. Az olajipari szakembereknek pedig 15-énsikerült a kutat lezárni.

Füzesgyarmat 1982A harmadik jelentõs kútkitörés 1982. augusztus 7-én Füzesgyarmat

határában a 14-es számú fúrásnál következett be. A kútfej lezárá-sa másnap nem járt eredménnyel, mivel a gáz a munkálatok soránkeletkezõ szikrától begyulladt. A kiáramló gáz nyomása elérte a280 bart. A fúrótorony a magas hõmérséklet hatására összerogyott.Ezt követõen mintegy 100 tonna felizzott fémszerkezetet kellett alángokból eltávolítani. Megkezdték 2 db 2000 m3-es víztárolómedence építését, majd elkészülte után feltöltését. Az égõ gázsu-garat augusztus 15-én 9 vízágyú, 12 vízsugár és 1 turbóreaktívoltógép bevetésével a kellõ elõhûtés után 1 perc alatt sikerült el-oltani. Az új kitörésgátló felszerelésével és lezárásával augusztus17-én sikerült a kutat lezárni.

Az oltási és a kitörésfojtási munkálatok 1968-ban még egy hó-napi, 1979-ben 24 napi, míg 1982-ben csupán 11 napi munkátköveteltek meg a kitöréselhárításban közremûködõ tûzoltóktólés olajipari szakemberektõl. 1979-ben és 1982-ben fejlesztettékki és állították rendszerbe a turbóreaktív oltógépeket.

Olaj- és gázkúttüzek hazánkban

FÓKUSZBAN

Kuvait, 1991A kuvaiti olajkúttüzek oltásában közremûködõ 25 csapat közöttdolgozott egy magyar brigád is. A Technoimpex Vállalat által szer-vezett munkában tûzoltó és kitöréselfojtási feladatok voltak. A magyarszakemberek 1991. szeptember 22-tõl november 28-ig voltakKuvaitban. Ez alatt a viszonylag rövid idõ alatt teljes egészében 8kút eloltásán és a kitöréselfojtásán kívül felkérésre még további 2kút tûzoltásában mûködtek közre. A kutakat olajjal átitatott ho-mokon lehetett esetenként megközelíteni, amely a magas hõmér-séklet miatt magában is veszélyt jelentett, de több helyen a párol-gó anyag lángtengert alkotott, melyet elõzõleg az ott lévõ homok-kal oltották el. A felkészülési és elõkészítõ munkák után a kúttûzoltásitevékenység a lánctalpas turbóreaktív oltógépjármû segítségéveligen eredményesen elvégezhetõ volt. Elõfordult, hogy 3 sec alatttudták eloltani az égõ olajkút tüzét. Nehezítette a munkát, hogyegyes kutaknál az olajnak metángáz tartalma is volt. A magyarcsapat a kuvaiti és az ott dolgozó más nemzetiségû szakemberekközött elismerést kiváltó tevékenységet végzett. Elsõsorban az újkivitelû tûzoltógépjármû váltott ki nagy érdeklõdést.

1998 novemberében nem tûz, hanem a mérgezõ gáz és akörnyéket ellepõ jég okozott nehézséget. A jég eltávolítá-sa és az újbóli jégképzõdés megakadályozása turboreaktívoltógépekkel történt.

VÉDELEM 2000/5 15

FÓKUSZBAN

Az egyre mélyebbre hatoló fúrások következtében növekedetta talpnyomás. A nagy nyomással kitörõ gáz eloltásához márnem voltak elegendõek a hagyományos eszközök. A tûzoltásfejlesztésének követnie kellett a földgázkutatást.

A kezdetekA hatvanas években a kõolaj- és gázkúttüzek oltására kézi

sugárcsövek, 1500 l/min teljesítményû vízágyúk valamint 1500(2 × 750) kg-os és 3000 kg-os porral oltó gépjármûvek álltak amagyar tûzoltóság rendelkezésére. Amíg a kis és közepes telje-sítményû kútkitörések oltására a felsorolt felszerelések alkalmasakvoltak, addig a nagy teljesítményû (5000 m3/nap olaj felett, il-letve 500 ezer m3/nap gáz felett) kutak oltását már nem biztosí-tották. Ez bebizonyosodott 1968-ban az algyõi 168-as kútkitö-rés többszöri sikertelen oltásánál.

Turbó ZilAz 1968-ban Algyõn bevetett szovjet gyártmányú turbóreaktív

oltógéppel kapcsolatos kedvezõ tapasztalatok hatására felgyorsultaka hazai fejlesztési munkálatok. Az ennek eredményeként szülte-tett gázturbinás sugárhajtómûvel (MIG 15) ellátott tûzoltógépjár-mû felépítményét a terepjáró kivitelben készült ZIL gépjármû al-vázra szerelt repülõgép sugárhajtómû képezi. A felépítmény a gáz-turbinás sugárhajtómûbõl, a segédalvázból, a hajtómûagyból, ahidraulika rendszerbõl, a tüzelõanyag rendszerbõl és a vízrend-szerbõl áll. A gépjármû terepjáró képessége lehetõvé teszi, hogya tüzet a gázsugár hatótávolságára � 10-15 m � megközelítse. Asugárhajtómûvet a vezetõfülkébõl, illetve legfeljebb 30 m-rõl táv-irányítással lehet mûködtetni. Vízszintes irányban 16°-ig, függõ-leges irányban + 45°-tól - 8ig lehet elmozgatni.

A ZIL alvázra épített turbóreaktív oltógépek éles bevetéseisorán több mûszaki probléma merült fel. A nagy mennyiségûhûtõvíz kijuttatása feláztatta a kút közvetlen környezetét, s ezérta kút megközelítésére szilárd burkolatú utat kellett építeni. Ezjelentõs idõveszteséget és többletköltséget okozott. A hajtómûmûködtetésekor bizonytalan volt a gépkocsialváz stabilitása. A

SOLTÉSZ TAMÁS

A kõolaj- és gázkút tüzek tûzoltásieszközeinek fejlesztése

Oltási taktikákA javasolt oltási mód különbözõ típusú kúttüzeknél:● kötöttsugarú kútnál a gázsugarat a kútfejtõl fokozatosan

kell emelni addig, amíg a láng le nem szakad és el nem alszik,azután a kútfejet kell hûteni;

● szórt sugarú kút oltását a lángmezõ aljánál kell kezdeni,majd a gázsugarat jobbra-balra mozgatva lassan kell fölfelé emelni;

● kombinált sugarú kút oltását a porlasztott sugárrész oltá-sával kell kezdeni, majd a kötött sugarat kell eloltani;

● ha lehetséges, akkor az égést egyirányú kötött sugárrá kellalakítani;

● gázsugárba lövellt tûzoltópor alkalmazása esetén a láng-tér alsó részébe kell juttatni az oltáshoz szükséges oltóport.

IFEX Impulzus ágyúval felszerelt lánctalpas jármû

ZIL alvázra épített turbóreaktív oltógépjármû

OltóhatásA sugárhajtómûnél való tûzoltás esetén többféle oltóhatás je-

lenik meg egyszerre:● fúvó hatás: a sugárhajtómû fúvócsövébõl az égéstermék

500-600 m/s sebességgel áramlik ki, ami 10-15 m-es távolságonbelül sem csökken jelentõsen;

● fojtó hatás: a sugárhajtómûbõl kiáramló égéstermék oxi-génben szegényebb az égést tápláló környezõ levegõnél, ezáltalaz égés intenzitását csökkenti;

● hûtõ hatás: a viszonylag nagy sebességû és forró gázsu-gárba 3 sugárcsõbõl nagy mennyiségû vizet juttatunk. A gázsu-gár a vizet elporlasztja, miközben a víz egy része gõzzé alakul;

● expanzív hatás: a sugárhajtómûbõl kiáramló magas hõ-mérsékletû égésgáztól, a tûztõl és a felhevült berendezésektõlgõzzé váló víz nagy mértékben terjeszkedik (eredeti térfogatá-nak kb. 1654-szeresére nõ). Ezáltal a keletkezett gõzréteg az égéshezszükséges oxigén hozzááramlását gátolja.

Ezek a hatások gyakorlatilag egyidõben, egymást erõsítve je-lentkeznek. A képzett oltósugár 35-40 m hosszú és 10-15 m át-mérõjû. A legjobb oltóhatás a hajtómûtõl 10-15 m-es távolság-nál érhetõ el.

hajtómûvek (MIG-15) életkoruk miatt elhasználódtak és a kifu-tott típus javítása, karbantartása egyre nagyobb gondot okozott.

Az olajipari szakemberek jelzése szerint a tervezett fúrások

VÉDELEM 2000/5 17

Hol alkalmazható?Elsõsorban a két hajtómû gázsugár tolóerejére alapozott olajos gázkutaktûzoltására alkalmas. Hatékonyságának növelése érdekében mind-két gázsugárba bevezetve víz és tûzoltópor lövellésére alkalmas. Akét önálló irányíthatóságú gázsugárhajtómû egy tõrõl fakadó, detöbb irányba elágazó fáklyák tûzoltására is alkalmas.A nagy felületû éghetõ folyadéktüzek oltásakor tûzoltási területkialakításához vehetõ igénybe a gázsugár.A lefelé irányított hajtómûvek tolóerejét a gázkút környezeténekvagy a jármú elõtti terület tisztítására, bontására alkalmazhatjuk.Finomítókban vagy vegyipari üzemekben kiszabaduló mérgezõgázfelhõ eloszlatására, higítására is bevethetõ.Felhevült berendezések hatékony, gyors hûtése. Lefagyott, je-ges felületek, vegyszer nélküli olvasztása, szárítása.Az alváz terepjáró képessége révén nem igényel kiépített szilárdburkolatú utat. A kárhelyszín megközelítési lehetõsége ezáltalkönnyebben megoldható.Távolsági szállítása közúton, traileren és vasúton egyaránt meg-oldható, mert fõ méretei alapján a nemzetközi elõírás szerintiközúti- és vasúti ûrszerelvényben elfér.

Impulzus oltás � lehetséges irány?

mélységének növekedése nagyobb talpnyomást eredményez a ko-rábbiaknál. Az ezeknél bekövetkezõ kitörések leküzdéséhez na-gyobb teljesítményû eszközökre lenne szükség. Ezek a körül-mények indokolttá tették egy új kialakítású turbóreaktív oltógépkifejlesztését.

Turbó Tank

1984 elején a TûzvédelmiKutatóintézet szakemberei ja-vaslatot tettek egy két hajtó-mûves, lánctalpas alvázú, spe-ciális oltójármú kifejlesztésére.Az új oltógép kifejlesztése azidõközben felmerülõ mûszakiés pénzügyi gondok miatt el-húzódott. Végül a tervezett 2gép helyett egy gép megépí-tésére került sor. 1989 márci-usában kezdték meg a MagyarHonvédség kecskeméti köz-ponti repülõgép-javító üzemé-

ben az alváz, a hajtómû és a hídszerkezet összeépítését. A jármû1991 májusában készült el, sikeres tûzoltási próbáját 1991. jú-nius 14-én az Üllés község mellett lévõ gyakorlókúton tartottákmeg. Az oltógép végleges beszabályozását a központi repülõ-gép-javító üzemben végezték el a tûzoltási kísérletet követõen.

A T-34-es harckocsi alvázon körben forgó hídszerkezetre vanráépítve két MIG-21-es repülõgép-hajtómû. A két hajtómû szükségesetén víszintesen és függõlegesen, egymástól függetlenül is moz-gatható. A hajtómûvek üzemeltetése a kezelõállásból történik,ahonnan az irányításuk is végezhetõ. Kábeles összeköttetésselkülsõ vezérlésük is megoldott.

A hajtómûvek tetején kialakított rögzítõ keretek többféle ol-tóanyag lövellését teszik lehetõvé. Alaphelyzetben hajtómûven-ként 3-3 vízsugárcsõ van felszerelve. A berendezés használhatóúgy is, hogy a középsõ sugárcsõbe oltóport vezetnek be. A haj-tómûvek egyenként 39000 N tolóerõt képviselnek. A két hajtó-mû másodpercenként 120 kg inert gázt biztosít.

Fejlesztési kísérletekA fejlesztés kezdetén a hatékonyság növelése érdekében foly-

tattak tanulmányokat. Az elméletek alátámasztására kísérletso-rozatot végeztek a meglévõ turbóreaktív gépekkel. Összességé-ben igazolást nyert, hogy a hatékonyság két irányból is növelhe-tõ. Egyrészt technikailag, másrészt az oltóanyagok bevetési mód-jainak megváltoztatásában, illetve az eddig nem alkalmazott tûz-oltópor felhasználásával. A gázsugár sebesség és hõmérsékletviszonyainak elemzését követõen végezték el tûzoltópornak agázsugárba való bekeverési próbáját. A gyakorlati eredményekigazolták, hogy a tûzoltópor a gázsugár megfelelõ részébe törté-nõ belövellését követõen homogén eloszlást eredményez. A for-ró füstgázok hatására a tûzoltópor vegyi bomlása 10 m megtéte-le közben kimutatható, azonban a gázsugárban még a 15 m-esakciótávolságnál is mérhetõ volt az elméletileg is elõírt 300 g/láng m3-es haítékonyságú tûzoltópor. Az oltópornak a turbóreaktívoltógépjármûvel való alkalmazása hatékonyság növekedést ered-ményezett. Lényeges volt annak is a vizsgálata és próbája, hogya nagy levegõszükségletû hajtómûvekben nem történik-e mechanikaikárosodás a tûzoltópor befúvása esetén. Mivel az oltópor alap-anyaga nem abrazív tulajdonságú, ezért nem jelent veszélyt ahajtómû mûködõképességére.

A tûzoltóporhasználat bevezetésén kívül az oltóvíz és a gáz-sugár egymáshoz viszonyított kapcsolódásán is változtattak. Akorábbi érintõleges bejuttatás helyett a víznek a gázsugárban történõközvetlen bevezetését tanulmányozták. A régebbi gyakorlat szerinta víz- és gázsugár széteshet a felületen megütközve és a légel-lenállás hatásának erõsen kitéve sebességüket jelentõsen elve-szítették, valamint egyenlõtlen elosztású víz-gázsugár alakult ki.A gázsugárba bevezetett és ott kilövellt vízsugár homogén oltó-sugarat alkotott. Ennek az oltósugárnak a hõmérséklete már 5m-re a hajtómûtõl csupán 30-35 °C, ezáltal a hûtõhatás jelentõ-sen növekszik.

A hajtómû gázsugárba vezetett oltóanyagok használatával azoltás technikája is változott. A korábbi alulról felfelé irányulólángletolásos, leválasztásos módszer helyett a felülrõl lefelé mozgólángelfojtásos, elfújásos eljárást alkalmazzák.

Soltész Tamás ezredes, fõosztályvezetõ h., okl. bányamérnökBM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság

A TURBÓREAKTÍVOLTÓGÉPJÁRMÛ

teljes tömeg 36 000 kghossza 8,4 mszélessége 3,1 mmagassága 3,9 malváz T-34-es harckocsialvázsugárhajtómû 2 dbsugárhajtómû típusa R 11 F-300sugárhajtómû tolóerõ 34 kN/dbsugárhajtómû tolóerõ utánégéssel 60 kN/dbhídszerkezet mozgatás (kézi) 360°hidraulikus + 20°sugárhajtómû mozgatás felfelé 30° lefelé 18° vízszintesen befelé 8° vízszintesen kifelé 11°oltóanyag mennyiség hajtómûvenként tûzoltópor 40 kg/s víz 6000 l/min

FÓKUSZBAN

VÉDELEM 2000/5 18

A Kárpát medencén belüli üledékes rétegsorok egyik jellemzõjea mélység növekedésével jelentõsen emelkedõ hõmérséklet.Egyes helyeken a túlnyomás, másutt az iszapveszteséges ré-tegek átfúrása teszi bonyolulttá a fúrási feladatokat.

73 kitörésAz elmúlt hat és fél évtized alatt 73 kitörést regisztráltak ha-zánkban, ebbõl az elmúlt évtizedre 3 kitörés jutott.

A KITÖRÉSEK MEGOSZLÁSA

TÉNYKÉP

Kitörés-történet

1933-1944A kezdetek

1945-1965Energiabázis

teremtése

1966-1975Nagymélységûkutatófúrások,

Alföldi mezõfeltárás

1991-Privatizáció

1976-1990Bonyolultföldtani

szerkezetekkutatása

Szervezet és technikaA szénhidrogén kitörések során 12 alkalommal keletkezett tûz,amelyekben 7 rotary fúróberendezés és 6 kútkezelõ berendezés,valamint ezek tornya és árboca semmisült meg. A tapasztalatokalapján 1964-ben adták ki az elsõ kitörés-elhárítási utasítást, majdaz 1968. évi algyõi kúttûz hatására szabályozták a kitörés-elhárí-tási mentõszervezet mûködésének rendjét. Jelenleg a MOL Rt.megbízásából az MG Kõolajkutató Rt. (Szolnok) és a RotaryFúrási Rt. (Nagykanizsa) látja el a kitörés-elhárítási feladatokat.A felkészítést szolgálja a Nagykanizsán felállított számítógépvezérlésû oktató-szimulátor. A Miskolci Egyetem Olajtermelési

CO2 (+H2S)gázkitörés

9

A KITÖRÕ GÁZOK

CH-gáz vagy olajkitörés

51

Forró víz vagy gõzkitörés

3

A kitörések ideje 1935-1944 1945-1965 1966-1975 1976-1990 1998 1999 2000 Összesen

Összes kitörés 4 30 13 23 1 1 1 73ebbõl - kutató-fúrási 4 22 3 12 41

- feltáró-fúrási 8 5 3 16- termelõ-kút 5 8 1 1 15- tároló-kút 1 1

CH és CO2kevert gázkitörés

10

Tanszékének irányításával pedig a fúrómesterek és fúrási mér-nökök számára nyomásegyensúly helyreállítási tanfolyamokatszerveznek. A kitörés-elhárítási gyakorlatokon az elõzõ kitöré-sek tapasztalatai alapján szükséges eszközök és munkamódsze-rek, az elképzelhetõ veszélyforrások megelõzésének és elhárí-tásnak lehetséges módjait próbálják ki.

Forrás: Buda Ernõ okl. bányamérnök

Hajdúszoboszló 10

Lovászi 6 Üllés 4Algyõ 4Budafa 3

Pusztaszõlõs 3

Mezõkeresztes 2

Pusztaföldvár 2Szank 2

Zsana 2

Battonya 2

Szeghalom 2Nagylengyel 2

A GÁZKITÖRÉSEK HELYSZÍNEIDunántúl 23Alföld 50

Egyéb Dunántúl 3 Egyéb Alföld 26

3

23

13

4

30

0

5

10

15

20

25

30

35

VÉDELEM 2000/5 19

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF)képviselõ

Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar tûzvédelem továbbfejlesz-tése során jelentõs feladatok állnak még elõttünk. Elérendõ célaz olyan szabályozás, amely a lehetõ legnagyobb biztonságotnyújtja, méghozzá azonos módon a kistelepülések és a nagyvá-rosok számára. Célszerûnek látszik, hogy a szabályozás módo-sítása a sok kisebb tûzoltóság elterjedését segítse elõ. Ma méghazánkban nagy ellátási szintkülönbségek vannak, ugyanakkora tûzvédelemre fordított összegek nem a leghatékonyabban ke-rülnek felhasználásra.

A rendszer fejlesztése során szem elõtt kell tartanunk joghar-monizációs elveket is, vagyis az Európai Unió államaira jellem-zõ szabályozás és gyakorlat megközelítését vagy éppen eléré-sét. A feladat komoly elõkészítést kíván, mert megítélésem sze-rint mind a tûzvédelmi, mind az önkormányzati törvény módo-sítása szóba jön. A módosítás legnagyobb lépése az lenne, hogykimondja azt az alapelvet, hogy a tûzvédelem és a tûzoltás nemállami, hanem helyi feladat, amelyet saját vagy szerzõdött, ön-kéntes vagy fõállású tûzoltósággal kell ellátni, megfelelõ finan-szírozás biztosítása alapján. A tûzveszély forrásának tulajdono-sai felelõsek kell legyenek saját tulajdonuk tûzvédelméért, azállam szerepe pedig csupán a rendszerszervezés, a jogi normatí-vák megszabása és a felügyelet. A tûzvédelmi hatósági jogkörnem maradhat megosztottan a tûzoltóság és a település jegyzõjeközött, mert maga a tûzvédelmi tevékenység elválasztandó a ha-tósági feladatoktól, a fõállású tûzoltók pedig önkormányzati köz-alkalmazottak.

Felmerül a kérdés, hogy a január 1-je óta mûködõ integrálttûzoltó és polgári védelmi megyei és országos katasztrófavédel-mi szervezet nem aránytalanul túlméretezett-e, ha arra gondo-lunk, hogy remélhetõleg a katasztrófák nem válnak mindenna-posakká a jövõben sem.

Mindezek meggondolásával kérdem, hogy tervezik-e a tárcá-nál, és ha igen, mikorra a jogszabály-módosítások megtételét.Várom válaszát.

DR. KONTRÁT KÁROLYbelügyminisztériumi államtitkár

Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Az Európai Unióországaiban ma nincs egységes tûzvédelmi jogi norma, sõt szö-vetségi államokban a szabályozás tartományonként is eltérhet. Jelentõsmértékben különböznek a tûzmegelõzési jogszabályok és a tûz-védelmi szabványok is. A tûzvédelem, a tûzoltás és a mûszakimentés ma már nem állami, hanem önkormányzati feladat, csak afelügyeletet látják el az állami szervek, ez év elejétõl a megyeikatasztrófavédelmi igazgatóságok. Az átszervezést követõen a hi-vatásos katasztrófavédelmi szervek összlétszáma 425 fõvel csök-kent a két jogelõdhöz képest. A hivatásos katasztrófavédelmi szervekfeladatai jelentõs mértékben kibõvültek az idén hatályba lépettkatasztrófavédelmi törvényben meghatározott feladatokkal.

A képviselõ úr által felvetett kérdések mind elõttem, mind azágazat irányítását, felügyeletét végzõk körében jól ismertek. Ennekalapján a tûzvédelmi hatósági tevékenységet valóban célszerûelválasztani az önkormányzatok kötelezõ tûzvédelmi feladatai-tól, mivel kizárólag így érvényesülhet az egységes és függetlentûzvédelmi jogalkalmazás. Ennek irányába mutat a BM Orszá-gos Katasztrófavédelmi Fõigazgatósága által elkészítendõ nem-zeti katasztrófavédelmi stratégia egyik eleme, amelynek megva-lósítása esetén a tûzvédelmi hatósági jogkörök a szükséges jog-szabályi háttér megteremtésével a hivatásos katasztrófavédelmiszervezet hatáskörébe kerülnek.

A tûzvédelmi törvény a hivatásos önkormányzati tûzoltósággalrendelkezõ települések kötelezõ közszolgálati feladataivá teszi sa-ját településükön és a jogszabály által kijelölt mûködési területü-kön a tûzoltási és a mûszaki mentési feladatok ellátását. Mûködésiköltségüket teljeskörûen, normatív elosztás alapján, az állami költ-ségvetés biztosítja. Ezen kívül az állam évenkénti pályázatokkalszámottevõ segítséget nyújt az önkéntes tûzoltóegyesületeknek ah-hoz, hogy mint köztestületek mielõbb mûködési területet vállalhas-sanak. Jelenleg 33 önkéntes tûzoltóság rendelkezik önálló mûkö-dési területtel. Középtávon mintegy 100-120 önkéntes tûzoltóság-gal és a meglévõ 95 hivatásos önkormányzati tûzoltóság továbbimûködtetésével alakítható ki egy optimális, az állam gazdasági te-herbíró képességével arányban áltó mentõ-tûzvédelmi ellátás.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm figyelmüket.

Interpelláció: �Tûzvédelmünk jövõje�Szeptember elsõ hetében Dr Kelemen András az MDF képviselõje, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: �Tûz-védelmünk jövõje� címmel. A választ Dr. Kontrát Károly államtitkár úr adta meg.

Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Elfogadom, de szeretnéma figyelmét felhívni arra, hogy bár igaz az, amit ön mondott, hogyaz európai uniós tagországokban nincs egységes szabályozás, vi-szont azonos alapelvek vannak. Például Európában a tûzvédelemreminden település kötelezett, nálunk 95 önkormányzat kötelezett ajelen helyzetben; az önkéntes tûzoltósággal védett települések pedigaz országunkban körülbelül több mint 700 ezer lakost jelentenek.Ezeknek az ellátása éppolyan fontos, mint ahogy jeleztem, a nagy-

városok lakosainak. Ez közel azonos, vagy mondhatjuk, azonosfeladatot jelent, amit az önkéntes tûzoltóknak éppúgy eI kell lát-niuk, mint a hivatásosoknak, és ezért a kormányprogramban isbiztosított esélyegyenlõség érdekében fel szeretném arra hívni afigyelmet, hogy a finanszírozás is hasonlatossá váljék, és a fej-lesztési forrásokhoz is éppúgy juthassanak hozzá az önkéntes tûz-oltóságok - elég, ha megnézzük a jármûveik állapotát.

Köszönöm szépen.

DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF)

FÓRUM

VÉDELEM 2000/5 20

A Védelem 1999/5 számában megjelent�Ki ellenõrizze a tûzoltó készülékeket?� címû cikk úgy látszik csak a hatósá-gok körében talált megértésre. Ezt bizo-nyítja az egyre növekvõ bírságok száma.Ezért úgy véljük helyes átismételni pon-tosítani, kibõvíteni a benne foglaltakat.

Az ellenõrzés feltételeiA kötelezõ MSZ 1040-6:1998 szabvány

így fogalmaz:�Az ellenõrzésre, javításra jogosultság

feltétele, hogy az azt végzõ személy ren-delkezzen megfelelõ képesítéssel, gyakor-lattal, alkatrésszel, szerszámmal, felsze-reléssel és javítási technológiával továbbálegyen képes a szabványban rögzített el-lenõrzéseket, javításokat szakszerûen el-végezni.� Vegyük sorra:

● A megfelelõ képesítést a 32/1997. (V.09) BM Rendelet a tûzoltó készülékek el-lenõrzését és javítását végzõk számárakötelezõen írja elõ. Ennek megfelelõen tûz-oltó készülék ellenõri, javítói munkakör-ben csak olyan személy foglalkoztatható,aki érvényes tûzvédelmi szakvizsgával ren-delkezik. Ez egy feltétel�

● A megfelelõ gyakorlatról, alkatrész-ellátásról és a javítási technológiai utasí-tásról az adott típusú tûzoltó készülék gyár-tója vagy forgalmazója képzést szervez.Melynek eredményes elvégzésérõl nyilat-kozatot ad ki és egyben hozzájárul, hogya szakvizsgával rendelkezõ személy az adotttípusú tûzoltó készüléket ellenõrizze ésjavíthassa. Ez is egy feltétel�

Itt álljunk meg egy pillanatra, láthatóhogyan épül egymásra ez a két feltétel. Aszakvizsga bizonyítvány egy általános is-meretanyagot takar. Ez még nem elegen-dõ az ellenõrzési javítási tevékenység foly-tatásához, de ez az alapja, hogy a külön-féle típusú készülékek javítási technoló-giáját, alkatrészeinek milyenségét, speci-ális gyártói elõírásokat elsajátíthassuk,továbbá megismerkedhessünk az adottkészülék szabványban rögzített ellenõrzé-sével és javításával.

Csak javítómûhely!Nézzük, milyen feltételhez köti a szab-

vány az ellenõrzést és javítást: �a mûsza-ki tevékenység végzéséhez legyen meg ajavítómûhelynek valamennyi szükségesspeciális felszerelése, technológiai leírá-

sa és rendelkezzen kiképzett ellenõrzés-re, javításra jogosult személlyel. Javító-mûhely: olyan minõsített - BM OKF en-gedéllyel rendelkezõ � mûhely, szervizbázis,amely képes elvégezni az alap-, közép-,teljes körû ellenõrzés és javítás szabványbanleírt mûveleteit, figyelembe véve a készü-lék gyártójának utasításait.

Világosan látható, hogy az a szervezet(jogi személy) amelynek nincs javítómû-hely háttere vagy nem tartozik szervesenjavítómûhelyhez az nem felel meg a felté-teleknek, így még az alapellenõrzés-javí-tást sem végezheti el a tûzoltó készüléken.

Szerzõdések és csapdákA 48/1999. (XII. 15.) BM Rendelet 10.§

(1) bekezdés n. pontja alapján a BM OKFFõigazgatója: �engedélyezi és ellenõrzi atûzoltó készülékgyártók, javítók, karban-tartók tevékenységét, illetõleg javító mû-helyeik mûködését.�

Vizsgáljuk meg azt a lehetõséget, melymanapság igen elterjedt módszer. Jelesül,hogy a szakvizsga bizonyítvánnyal � és csakazzal � rendelkezõ személy megállapodást,együttmûködési szerzõdést, stb. köt egyengedéllyel rendelkezõ mûhellyel a tûzoltókészülékek javítására. Ismerve számos ilyentárgyú megállapodást, szerzõdést megál-lapítható, hogy szakmai szempontból fe-lületesek. Nincs rögzítve a mûhely általjavítható készülékek típusa, így az sem, hogyaz alvállalkozó milyen típusokat ellenõriz-het. A felülvizsgálati jegyen nem szerepela javító mûhely neve, címe csak a vállal-kozóé. Ez azért fontos, mert abban az eset-ben, ha a készenlétben tartott tûzoltó ké-szüléken hibát találnak, akkor a bírságotelsõsorban a javítómûhely kapja.(a jogsza-bály nem zárja ki, hogy a bírság a szabálytszegõ személyt sújtsa) Az ellenõrzést-ja-vítást végzõ személlyel szemben tûzvédelmiszabálysértés kezdeményezhetõ.

A bírság összege 100. 000 Ft-tól 3 mil-lió Ft-ig terjedhet.

Csak a jogszabályok szigorú betartásávalérhetõ el, hogy megfelelõ mûszaki színvo-nalú és biztonságos tûzoltó készülékek le-gyenek készenlétben tartva. Ennek érdekébentovábbi szigorú ellenõrzések várhatók.

Kalászi György tû. õrgy. BM OKF

KALÁSZI GYÖRGY

Megbírságolt ellenõrök!

SZEMLER JÓZSEF

Matricával a kontárok ellen!A zseb szervizelõk, az �egytáskás� ellenõrök kiszorítására egy korábban Auszt-riában már bevált módszer alkalmazását javasolom.

OKF matricát

A jelenlegi ellenõrzési címkék helyett célszerû lenne, ha az OKF árusítana hivata-los ellenõrzési, illetve felülvizsgálati matricákat tartalmazó tömböket. A központi-lag legyártott 500-1000 db-os tömböket � amelyeket speciális nyomdai úton, sor-számmal, esetleg egyszerûbb hologrammal ellátva forgalmaznának � kizárólag ajavítási engedéllyel rendelkezõ javítómûhelyek vásárolhatnák meg. A jogszabályszerint e társaságok jogosultak a területi ellenõrök befogadására, kiképzésére, ígya szakmai felelõsség ezekre a mûhelyekkel rendelkezõ társaságokra hárul. Ezzelkiszûrhetõk lennének a �kontár� ellenõrök, mivel az egész országban a BM OKFáltal kiadott ellenõrzési, felülvizsgálati matricák jelennének meg a készülékeken.Az ellenõrzõ hatóság így egyértelmûen beazonosíthatná a felelõsséget viselõ mû-helyt és az ellenõrzõ személyt. Célszerû lenne a mûhelyek kötelességévé tenni ahavi jelentést, amelyben jeleznék, hogy kinek adtak át és milyen sorszámmal jogo-sultságot biztosító matricákat. Megfelelõ adatbázisokon keresztül így könnyen le-hívható és ellenõrizhetõ lenne a tûzoltó készülékek felülvizsgálatára jogosultak köre.

Szemler József ügyvezetõ igazgató, HESZTIA Kft. Üröm

FÓRUM

VÉDELEM 2000/5 22

FÓRUM

Az önkéntes tûzoltóságok technikai fejlesztését, a beavatko-zás feltételeinek javítását célul tûzõ programot dolgoztak kia BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságon.

Fõ fejlesztési célokA 33 önkéntes tûzoltóságon 620 önkéntes tûzoltó az elmúlt

évben 7590 riasztásra vonult tûz- és káresetekhez. Ezt a teljesít-ményt hivatott elismerni az a fejlesztési stratégia, amely fõ prio-ritásként a tûzoltó védelmét és a beavatkozások technikai felté-teleinek javítását határozta meg.

A tervezett célok:� Egyéni védõeszközök, 32 millió Ft értékben.� Tûzoltó védõruhák, leadott mûszakilag felülvizsgált ruhák.� Tûzoltó szakfelszerelések, 40 millió Ft értékben.� Felújított gépjármûfecskendõk, 47 millió Ft értékben.� Használt gépjármûvek, 24 db kisteher, illetve személygép-

kocsi, amelyek értékét 26 millió Ft-ra becsülték.� Ügyeleti rendszer fejlesztése, 140 millió Ft értékben.A 32 millió Ft-nyi egyéni védõeszköz és a 40 millió Ft-nyi

tûzoltó szakfelszerelés már 2000-ben teljesült, ehhez azonos mû-szaki tartalom mellett 2001-re újabb 75 millió Ft értékben pá-lyázható szakfelszerelés. Az eddigi elképzelések szerint az ön-kéntes tûzoltóságok pályázati önrésze mindössze 5 %-os lesz.

Az ezévi fejlesztéseken túl a tervezett összegek:● 2000. évi pályázati lehetõség 120 millió Ft.● 2001. évi pályázati lehetõség 105 millió Ft.● 2000-2001. évi ügyeleti rendszerfejlesztés 140 millió Ft.

Ami eddig történtAz 1999. évben benyújtott pályázatok alapján a pályázó ön-

kéntes tûzoltóságok átvették:� az egyéni védõeszközeiket, (védõcsizma, védõoveráll, vé-

dõsisak, védõkesztyû, légzõkészülék és tartozékai),� a védõruhákat, (az önkormányzati tûzoltóságok által leadott

védõruhákat, mûszaki felülvizsgálatot követõen szeptember 28-án adták át. A következõ mennyiség átadására várhatóan 2001.elsõ negyedévében kerül sor).

� 8 db felújított tûzoltó gépjármûfecskendõt,� 24 db gépjármûvet ugyancsak szeptember 28-án adott át a

BM OKF az önkéntes tûzoltóságoknak.

Tûzoltó szakfelszerelésekMa már az önkéntes tûzoltóságok is rendelkeznek a tûzoltáshoz

szükséges alapfelszerelésekkel. A cél tehát itt a beavatkozást segítõeszközök és az egyre gyakoribb közúti balesetek, természeti jelen-ségek által okozott károk felszámolását segítõ eszközfejlesztés.

Ennek megfelelõen pályázhattak:� feszítõ vágó berendezésekre és a hozzájuk kapcsolódó ki-

egészítõ eszközökre,� a baleseteknél alkalmazható pneumatikus emelõpárnákra,� motoros láncfûrészekre,

� különbözõ teljesítményû mobil szivattyúkra,� kompresszorokra és áramfejlesztõkre, valamint� a hagyományos bontóbaltákra, tûzoltótömlõkre és tömlõal-

katrészekre.

Várható pályázatokAz elképzelések szerint a 2000. évi pályázatokban a további

beavatkozást segítõ nagy értékû eszközök: feszítõ vágó beren-dezések, emelõpárnák, komplett légzõkészülékek, vízköddel oltóberendezések, felderítõ mûszerek és kézi rádiók szerepelnek majd.

A 2001. évi pályázati kiírásban ugyancsak ezt a fejlesztési fi-lozófiát tervezik követni a szakemberek, így a 2000. évi mûszakitartalom mellett egyéni védõ és szakfelszerelésekkel javasoljákkiegészíteni a kiírást. A tervezett önrész mindössze 5 %-os, amiúgy vélem nagy segítsék az önkéntes tûzoltóságok számára.

Az ügyeletek fejlesztéseAz önkéntes tûzoltóságok ügyeleti rendszerei, a munkahelyek

mûszaki állapota feltétlenül javításra szorul. Ebbõl kiindulva kiemeltfejlesztési cél az elkövetkezõ két esztendõben az önkéntes tûz-oltóságok ügyeleti rendszerének felzárkóztatása az önkormány-zati hivatásos tûzoltóságok mûszaki szintjére.

Célunk az ügyeleti munkahelyek és a belsõ távbeszélõ hálóza-tok korszerûsítése is, ezek biztosíthatják a segélyhívások fogadá-sának megbízhatóvá tételét, a jelentések tárolását, a hívások azo-nosítását, a segélyhívások visszahallgatásának lehetõségét.

Jelenleg 33 mûködési területtel rendelkezõ önkéntes tûzoltóságmûködik, ez az elõrejelzések szerint 2001-ben várhatóan 2-3tûzoltósággal bõvül. A szakemberek szerint az ügyeletek fejlesztésétezek figyelembevételével célszerû tervezni.

Kristóf István tû. ezds., fõosztályvezetõ BM. OKF.

KRISTÓF ISTVÁN

Technikai fejlesztés az önkénteseknélTÛZOLTÓ GÉPJÁRMÛFECSKENDÕT KAPOTT

Kerekegyháza, Szabadszállás, Tiszakécske, Egyek, Hajdúszoboszló,Tiszaföldvár, Kisbér, Zalaszentgrót.

GÉPJÁRMÛVET KAPOTTFord Transit � Balatonboglár, Pomáz, Pásztó,

Tiszakécske, Ráckeve, Kisújszállás,Csurgó, Abádszalók, Szabadszállás.

Ford Escort � Sümeg, Kunszentmiklós,Hajdúböszörmény, Kecel, Tapolca.

Lada Níva � Egyek, Kerekegyháza, Jánoshalma,Soltvadkert, Nagykõrös.

Lada 1500 � Tiszaföldvár.Volkswagen Golf � Hadúszoboszló, Lajosmizse,

Bicske.Volkswagen Vento � Balatonfüred.

Az önkéntes tûzoltóságok ezeket a jármûveket elsõsorban kismûszaki mentõszerként, illetve terepjáró képességüketkihasználva az erdõ- és terület tüzeknél kívánják alkalmazni.Az ingyen átadott gépjármûvek üzemeltetését a köztestületekmegállapodásban vállalták.

VÉDELEM 2000/5 23

A halon gáz gyártásának beszüntetése után intenzív kutatásfolyt a megfelelõ oltóképességû és egyúttal környezetbarát tûz-oltógáz kifejlesztésére. Az eredmények ismeretében a felhasz-nálóknak több szempont mérlegelése alapján kell dönteni.

VálaszútonA megfelelõ védelem meghatározásához elsõként a követel-

ményeinket kell megfogalmazni. Ez nem is egyszerû feladat.Korábban a halon oltógáznál különösebb mérlegelés nélkül csakaz oltóhatásra koncentráltak a szakemberek. Ózonkárosító hatá-sának felismerése után már több szempont figyelembevétele alapjánkell az alkalmazandó oltógázokat kiválasztani.

A legfontosabb szempontok:� Oltási idõ.A nagy értékû berendezéseknél különösen fontos: amely az

észlelõ berendezés reakció idejébõl, az oltógáz kiáramlási ide-jébõl és a tûz eloltásának idejébõl tevõdik össze. Az oltáshozszükséges oltógáz mennyisége és a kiáramlás ideje közötti össze-függés könnyen belátható.

� Helyszükséglet.A teljes oltáshoz szükséges gázmennyiség az egyes oltóanya-

goknál különbözõ, s számos helyen az oltóanyag helyiség � súlyviszonya döntõ szerepet játszik. (pl. a halont 100 %-nak véve azFM 200 150 %, a CO2 275 %, az INERT gáz 900 %-os hely-szükségletet igényel a hasonló oltási hatékonyság eléréséhez).Adatfeldolgozóknál, hírközlési berendezéseknél általában fon-tos szempont a helyszükséglet.

� BiztonságAz emberekre gyakorolt hatás vizsgálata fontos azokon a he-

lyeken, ahol emberek tartózkodhatnak. Pl. az angol HalonAlternatives Group vizsgálatai szerint az FM 200-as oltóanyag9 %-os koncentrációig korlátozás nélkül, 10 és fél %-os kon-centrációig elõfigyelmeztetéssel alkalmazható olyan helyeken is,ahol emberek tartózkodnak.

� Környezetre gyakorolt hatások.Az anyagnak az ózonrétegre abszolút veszélytelennek kell lenni,

ne befolyásolja a klímát és az oltóanyag legyen könnyen vissza-nyerhetõ, valamint újra alkalmazható.

� Bomlási termékek.Lényeges követelmény, hogy a különösen érzékeny berende-

zéseknél az oltóanyag maradékok ne okozzanak problémákat, sa hõ bomlás következtében is a lehetõ legkevesebb bomláster-mék keletkezzen. Ez utóbbit az oltási idõ minimalizálásával ér-hetjük el leginkább.

� Kár minimalizálás.Különösen nagy értékû a termelés biztonsága szempontjából

kulcsfontosságú berendezéseknél (adatfeldolgozás, távközlés,folyamat irányítás, vezérlõ berendezés, turbinák, stb.) kiemeltszempont.

� Elektromos vezetõ képesség.Számos helyen csak elektromosan nem vezetõ oltóanyag jö-

het szóba.� Tûzosztályok.Milyen éghetõ anyagokra, milyen égésre számíthatunk a vé-

dett térben. Ezek a kérdések határozzák meg a tûzosztályokat.

A halon helyettesítése

FM 200.A nemzetközi felhasználási adatok szerint jelenleg az FM 200 alegtöbbet alkalmazott halon 1301-et helyettesítõ oltóanyag. Ez egykarbonból, flourból és hidrogénbõl álló oltóanyag, amely színte-len, szagtalan és elektromosan szigetelõ. A halonnal összevetve azonosoltóhatás eléréséhez 50 %-al több oltóanyagra van szükség. Oltó-hatását a tûz fizikai, molekuláris hûtésével éri el, miközben a gázés a láng érintkezésekor gyökök szabadulnak fel, amelyek az égésireakciót gátolják.A szakmai vizsgálatok alapján elsõsorban nagy értékû berendezé-sek védelménél, illetve ott javasolják, ahol számít a rövid oltási idõ,a kár minimalizálása, a kis helyszükséglet, a személyi biztonság ésaz elektromos vezetõ képesség.

elõjelzésiidõ

kiáramlásiidõ

oltásiidõ

0 = észlelés idõ (s)

FM 200

InertgázCO2

Az oltási idõ és összetevõi 3 gáztípusnál

(BAR) (PSIG)151,8 2200

138 2000

124,2 1800

110,4 1600

96,6 1400

82,8 1200

69 1000

55,2 800

41,4 600

27,6 400

13,8 200

0

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 (F°)-17,78 -6,67 4,44 15,55 26,66 37,77 48,88 59,99 71,1 82,21 (°C)

1192,1kg/m3

1144,5kg/m3

1112,7kg/m3

1033,2kg/m3

794,8kg/m3

Ma a követelmények tisztázása után kell a gazdasági és a tûzvédel-mi szakembereknek a döntést meghozniuk. A lehetséges veszély-helyzethez a megfelelõ tûzoltási technológiát (CO2, FM 200, NAFSIII., Inert gáz, Sprinkler, Vízköd, Hab, Aerosol stb.) kiválasztani.

Az FM-200 izometrikus nyomás-hõmérséklet diagramja

FÓRUM

VÉDELEM 2000/5 25

Új oltóanyag csak az Európai Unió irányelveinek és direktí-váinak betartásával valamint a hazai szabályozás figyelem-bevételével kerülhet forgalomba. Ebbõl a nézõpontból is ta-nulságos a �halon utáni� helyzet áttekintése.

Ózon-védelemA gázzal oltás számos helyen alkalmazott tûzvédelmi megol-

dás. Elõnyei között szerepel a csekély karbantartási igény, tisz-ta, maradó szennyezõdésmentes alkalmazhatóság. A klasszikusoltógáz típusok az oxigén kiszorítás révén valósítják meg az ol-tást (pl.CO2). A vegyipar fejlõdésével megjelentek és elterjed-tek a kémiailag aktív, katalitikus elven mûködõ oltóanyagok, melyeklényegesen kisebb alkalmazási mennyiséggel érnek el a passzívoltógázokkal azonos, sõt gyorsabb oltóhatást.

A gázzal oltás szerepe elsõsorban azoknál az alkalmazások-nál meghatározó, ahol valamilyen speciális ok miatt a vizes ala-pú oltószerek vagy oltóporok nem elfogadhatóak. Pl.: Bonyo-lult szerkezetû, nagy értékû berendezések, állandó felügyeletetigénylõ vezérlõ, irányító termek, mûkincsek, könyvtárak, repü-lõgép hajtómûvek stb. védelmére.

A környezetvédelmi megfigyelések a �80-as években indítot-ták el azt a folyamatot, mely a Föld légkörének védelme érdeké-ben korlátozni igyekszik a halogén (fluor, klór, bróm) tartalmúszénvegyületek felhasználását. Ennek a folyamatnak meghatá-rozó nemzetközi megállapodása a Montreali Jegyzõkönyv, melyhez

1987-óta gyakorlatilag az egész világ csatlakozott. Ebben a fo-lyamatosan felülvizsgált és módosított szerzõdésben a különbö-zõ szerves halogénezett oldószerek mellett korlátozzák a halonnéven ismert tûzoltóanyagok felhasználását is. A környezeti ku-tatások során elméletek születtek a légkör felsõ zónájában (5-11km magasságban) található ózonréteg pusztulásának okairólés az ózon molekulák mennyiségének változásával összefüggõjelenségekrõl.

Az egyes halogén vegyületek károsító hatását kísérleti úton,a jelenség laboratóriumi körülmények közötti modellezésévelállapítják meg. A halogén tartalmú vegyületek ózon réteggel szem-ben mutatott károsító hatásának relatív mutatójaként szolgál azún. ODP index. Az ODP - Ozone Depletion Potencial - azazózon bontó képesség, egy relatív, kísérleti adatokból származta-tott szám, mely az illetõ vegyület ártalmasságát jelöli.

A fejlesztések iránya

Ózonkárosító hatásuk miatt a halogénezett szénhidrogének,köztük az oltóanyagok felhasználását is nemzetközi egyezmé-nyek korlátozzák.

A halon oltóanyagok alkalmazásának egyezményi visszaszo-rítása azt eredményezte, hogy a jól bevált, általánosan elfoga-dott halon oltóanyagok helyettesítésére számos olyan új termé-ket fejlesztettek ki, melyek betölthetik a halon kivonás által okozottûrt ezen a területen.

TARNAVÁRY ZOLTÁN

Gázzal oltás és tûzoltógázok 2000-ben

A Düsseldorfi-i repülõtér irányító tornyát FM200 oltógázzal árasztották el az üzembehelyezés során

FÓRUM

VÉDELEM 2000/5 26

A fejlesztések alapvetõen három irányban folytak és folynakma is:

1. Halon helyettesítõ anyagok kutatása, melyek tartalmaznakhalogén elemeket, (aktív oltóanyagok), azonban légkört károsí-tó hatásuk nincs.

2. Közömbös (passzív) oltóanyagok, melyek a széndioxidhozhasonló elven mûködve az oxigén koncentráció csökkentése ré-vén oltanak.

3. Egyéb megoldások, pl.: tûzoltó hatású aeroszolok, - me-lyek égéstermékeik által keletkezõ bomlástermékeik révén al-kalmasak a tûzoltásra.

Összességében a gázzal oltás területén a montreali egyezménykényszerítõ hatásának köszönhetõen óriási fejlesztés ment végbe -elsõsorban hatóanyag tekintetében, ami egyrészrõl bõvebb mozgásteretnyújt az alkalmazók számára a megfelelõ anyag kiválasztásában,másrészrõl azonban a mûszaki megvalósítások sokféleségét és azalkalmazási területek kölcsönös átfedését eredményezi.

A gázzal oltás alapelveiA gáznemû anyagokkal történõ tûzoltás két alapvetõ mecha-

nizmus szerint folyhat:� kiszorításos (passzív),� katalitikus (aktív) módon

Oltógáz típusok

SzéndioxidSzíntelen, savanykás szagú és ízû gáz. Sûrûsége mintegy más-

félszerese a levegõének.Oltóanyagként történõ alkalmazásának elõnye, hogy nem igényel

hajtógázt, illetve többletnyomást a hatékony kijuttatáshoz.Különféle éghetõ anyagok oltásához szükséges elméleti CO2

koncentrációk az alábbi táblázatban láthatók:

Éghetõ anyag Szükséges CO2 koncentráció

Aceton 26 tf%Benzin 31 tf%Etán 33 tf%Hidrogén 62 tf%Metanol 26 tf%Kenõolajok ~28 tf%

HalonokA halonok, (halogéntartalmú szénvegyületek) széleskörû el-

terjedését a hatékony oltóképesség, robbanás megelõzõ/elfojtóhatás mellett jelentõs mértékben elõsegítette az, hogy elektro-mosan nem vezetnek, gyorsan eloszlathatóak, szennyezõ mara-dék nélkül alkalmazhatóak, továbbá emberre gyakorolt mérge-zõ hatásuk csekély.

A szén-tetraklorid (CCl4) volt az elsõ halogénezett vegyület,melynek tûzoltási képességeit már a XIX. század elején felis-merték. 1900-tól árusították oltóanyagként, de ma már általáno-san be van tiltva mérgezõ tulajdonságai miatt. Másik fontos ál-lomás volt a halonok fejlõdésében a metil-bromid, (CH3Br), deugyancsak toxikus volta miatt ez sincs használatban.

A II. világháború nagy lendületet adott az oltóanyag fejlesz-tésnek és ennek köszönhetõen jelentek meg a halogén tartalmú

vegyületek különféle variációi. Mintegy 50 anyagból három tí-pus maradt tartósan használatban:

Halon1301 CF3Br beépített berendezésbeHalon1211 CF2ClBr kézi oltókészülékbeHalon2402 C2F4Br2 beépített berendezésbe

Halogénezett halon helyettesítõkA �80-as évek végétõl a Föld légkörének károsodását okozó

halogén tartalmú szénvegyületek felhasználásának korlátozásakiterjedt a jól bevált oltóanyag típusokra is.

A vegyipar ismételt fejlesztésbe kezdett, hogy új technológiákrévén újabb tûzoltási célokra alkalmas, a halonokhoz hasonlóanjó teljesítményû vegyületeket találjon. Számos termék került pi-acra, azonban általánosságban elmondható, hogy egyik sem telje-síti minden vonatkozásban a halon típusok által állított magas kö-vetelményeket. Egységnyi tömegre vonatkoztatott oltóképességükelmarad az elõdökétõl, toxicitásuk megítélése változó.

KörnyezetvédelemA szabályozott halogénezett szénhidrogén vegyületeket halogéntartalmuk szerint a következõ csoportokba sorolják:CFC - fluor és klór tartalmú szénvegyület, magas ODP in-dex, a montreali szerzõdés alapján felhasználásuk korlátozott,illetve megszûnik.

HCFC - hidrogén, fluor és klór tartalmú szénvegyület, átme-neti helyettesítésre engedélyezett anyagok, korlátozásuk a kö-zeljövõben várható. ODP indexük kb. 0,2-0,01.

HFC - hidrogén és fluor tartalmú szénvegyület, ODP=0, dea Föld felmelegedésére gyakorolt ún. üvegházhatás tényezõjük(GWP) magas, fõként a hosszú légköri élettartamuk miatt (30-500 év)

FC - perfluorozott szénvegyületek, ODP=0, GWP és lég-köri élettartam magas

HBFC - hidrogén, fluor és bróm tartalmú vegyületek, viszonylagmagas ODP (~ 0,02), a közeljövõben várható korlátozásuk.

Inert gázkeverékekEz a tûzoltási megoldás alapvetõen klasszikusnak tekinthetõ,

hiszen inertizálja a védett zárt tér levegõjét és az O2 szintet 12-14 tf%-ra csökkentve megszûnik a lánggal égés.

Az engedélyezett oltógázokat az 1. számú táblázat tartalmazza.

Inergen oltóberendezés

FÓRUM

VÉDELEM 2000/5 27

Tûzoltó aeroszolokVégül néhány olyan oltástechnikai megoldást említünk, me-

lyek létrejöttében közrejátszott, illetve megjelenését elõsegítet-te a Halon termékek felhasználásának korlátozása.

PASZ-47, MAG és Fire-pro jelzésû anyagok alapvetõ újdon-ságnak tekinthetõk a kereskedelmi forgalomban. Mûködési el-vük szerint a jelenlegi nomenklatúra alapján nem sorolhatók sem-milyen kategóriába. Alapvetõen zárt terek védelmére alkalmas

eszközök. A hatóanyag elégetetése során fejlõdõ égéstermék, szilárdaeroszol egyenletes eloszlása, a keletkezõ óriási inaktív felületteszi lehetõvé a gyors tûzoltást. Az anyag kb. 80-100 g/m3 kon-centrációban már hatékony. (2. számú táblázat)

A kutatások változatlanul tovább folynak, az eredményekrõlgyorsan értesülünk, s a modern, környezetkímélõ oltóanyagokgyorsan megjelennek a hazai piacon.

Tarnaváry Zoltán alez. fõosztályvezetõ, BM OKF.

FÓRUM

1. számú táblázat. Engedélyezett oltógázok

GYÁRTÓ - FORGALMAZÓ - KÉRELMEZÕ ENG. SZÁM KIADÁS LEJÁRAT TÍPUS

AB BEJARO - GYÁRTÓS246 42 Löddenköpinge, Lokalvägen 11.ATLAS AGRIMEX INTERNATIONALS-20043 Malmö, P.O.B. 10001 618/43 2000 2005.04.21. HALOTRON I. tûzoltógáz forgalmazása.

AB BEJARO - GYÁRTÓS246 42 Löddenköpinge, Lokalvägen 11.ATLAS AGRIMEX INTERNATIONALS-20043 Malmö, P.O.B. 10001 618/44 2000 2005.04.21. HALOTRON II. tûzoltógáz forgalmazása.

FAJRO Automatika és Tûzvédelmi Berendezések Gyára 116/41 1996 2001. 3M CEA 410 oltógáz beépített berendezésekhez.1094 Budapest, Timót u. 8. Szerelt tûzoltó tartály 6620-0-003-0.6-tól 6620-0-007-0. -ig

Ginge-Kerr - GYÁRTÓDk-WA9 2NB St. Helens Merseyside, Fleet lane 526. 618/41 2000 2005.04.12. Argonite tûzoltógáz. Alkalmas zárt terek elárasztásos elvenFajro Kft. - kérelmezõ mûködõ tûzvédelmi rendszereiben.1097 Budapest, Timót u. 6.

LUDIKÁR & TÁRSAI Export-Import Kft. - FORGALMAZÓ1037 Budapest, Toboz u. 34. 116/54 1996 2001.09.10.

MMG Automatika Mûvek Rt. - FORGALMAZÓ1037, Budapest, Szépvölgyi u. 41.tel.: 188-7318, 188-6340 188/33 1997 2002.06. FS-400 oltógáz, összetétele azonos a HALOTRON II.-vel

SAFETY HI-TECH S.R.L. - GYÁRTÓI-00139 Roma, viale Gini Cervi 14.Ludimpex Export Import Kft. - KÉRELMEZÕ1037 Budapest, Toboz u. 34. 188/145 1999 2005.01.28.

SAFETY HI-TECH S.R.L. - GYÁRTÓI-00139 Roma, viale Gini Cervi 14.Ludimpex Kft. - FORGALMAZÓ1037 Budapest, Toboz u.. 34. 116/53-1 1996 2001.08.08.

SAFETY HI-TECH S.R.L. - GYÁRTÓI-00139 Roma, viale Gini Cervi 14.Meldetechnik Kft. - KÉRELMEZÕ1116 Budapest, Építész u. 8-12. 618/6 2000 2005.01.28.

TOTAL WALTHER GmbH. - GYÁRTÓD-51069 Köln, Waltherstrasse 51.TOTAL WALTHER Kft. - MAGYARORSZÁGI KÉPV.1117 Budapest, Budafoki u. 97. 188/98-14 1998 2004.05.13.

Argonite ( IG-55) beépített gázzal oltó berendezés tartálya:80 literes. Szerelvények: szolenoid szelep, pneumatikus, ma-nuális-pneumatikus indítószerkezet, HI flexibilis csõ, Függ.konzol a tartályhoz.

NAF S-III fantázianevû oltógáz. Összetétel: 82±0,8 % HCFC-22 klór-difluor-metán, 9,5±0,9 % HCFC-124 2-klór-1,1,12-tetrafluor-etán, 4,75±0,05 % HCFC-123 2,2-diklór-1,1-1 trifluor-etán, 3.75±0,05 % izopropil-1-1 metil-ciklohexán

NAF P III. oltógáz. Összetétel: diklór-trifluóretán (60 %), klór-tetrafluóretán (28,5 %), isopropenyl-1 metil cyclohexán (4 %).Ludimpex Kft. gázzaloltójába tölthetõ.

NAF S-III fantázianevû oltógáz. Összetétel: 82±0,8 % HCFC-22 klór-difluor-metán, 9,5±0,9 % HCFC-124 2-klór-1,1,12-tetrafluor-etán, 4,75±0,05 % HCFC-123 2,2-diklór-1,1-1 trifluor-etán, 3.75±0,05 % izopropil-1-1 metil-ciklohexán

INERGEN oltógáz. Összetétel: 52 % nitrogém, 40 % argon, 8% szén-dioxid

GYÁRTÓ - FORGALMAZÓ ENG. SZÁM ÉV LEJÁRAT TÍPUS

Celanova Ltd. - GYÁRTÓÍr Közt. Dublin 8, 27/30 Merchant�s Quay,Mercants HouseROLLEXCO-TRADE KFT. - GYÁRTÓ4024 Debrecen, Piac u. 56. 188/94 1999 2004.12.21.

SZOJUZ Egyesülés - GYÁRTÓOroszországELEKTROVILLBIZTONSÁGTECHNIKAI RT. - KÉRELMEZÕ1093 Budapest, Lónyai u. 19. 188/17 1999 2004.03.11.

Fire-Pro aeroszolos tûzoltó generátor család: FP-8(T) 8 g, FP-20 (K002) 20 g, FP-200 (K02) 200 g,FP-1000 (Mx) 1000 g, FP-3000 (P-5M) 3000 g, FP-6000 (P-5) 6000 g. <típus (kód) hajtóanyag tömeg>.Engedélyszámok: 188/94-1-tõl 6-ig/1999.

Aeroszolos beépített tûzoltó generátorok: PASZ 47-P (Purga, hõelnyelõ nélküli változat); PASZ 47-PK(Purga, MX hõelnyelõvel szerelt változat); PASZ47-M (MAG, két irányban kifúvó hõelnyelõvel szereltváltozat). Engedélyszámok: 188/17-1..3/1999

2. számú táblázat. Engedélyezett tûzoltó aeroszolok

VÉDELEM 2000/5 30

A veszélyes anyagok baleseteinél a kárhelyen dolgozóknakszámos tényezõ figyelembevételével kell dönteniük, miköz-ben korlátozott információval rendelkeznek. A feladatokegyfajta számbavétele segítheti a munkát.

A kárhelyparancsnok feladatai● a katasztrófa elõzetes prognózisának elkészítése, melynek

tartalma a következmények méreteinek, veszélyességének, a várhatószükségletek/veszteségek meghatározása,

● a baleseti helyzet tisztázása és értékelése, melynek tar-talma a szakértõ alegység felderítési feladatainak meghatá-rozása, majd a kiértékelt adatok és a hozzájuk csatolt szakér-tõi vélemény alapján a várható helyzet elõrejelzésének elké-szítése; a helyzetben bekövetkezõ változások ellenõrzésénekmegszervezése; a közvetve veszélyeztetett útvonalak, körze-tek folyamatos felderítésének megszervezése a beavatkozó ál-lomány, a lakosság, a technikai eszközök és anyagok szüksé-ges mentesítésének, illetve annak hatékonyságának megálla-pítása érdekében,

● a szakfeladatok (és esetleges tüzek) lokalizálásához (oltá-sához) szükséges erõk meghatározása,

● az értékelt adatok alapján a helyzetrõl szóló információktovábbítása a meghatározott vezetési szintekre,

● a bevonásra kerülõ kárelhárító erõk feladatainak kidolgo-zása és elosztása rövid (napi) és hosszabb távra,

● a felderítésben, a mentésben és mentesítésben résztvevõ, aközvetlenül és közvetve veszélyeztetett személyi állomány vé-delmével kapcsolatos feladatok (védõeszközök és tartalékok)meghatározása,

● a kárelhárító alegységek váltásának megszervezése,● szükség esetén további alegységek kijelölése és felkészí-

tése a várható feladatokra,● a végrehajtott feladatok tapasztalatainak gyûjtése, általá-

nosítása és ez alapján új eljárási módszerek kidolgozása és meg-határozása,

● a helyszínen a szakfeladatok irányítása,● a végrehajtás ellenõrzése.A fenti felsorolás mellett meg kell még jegyezni, hogy a jel-

zést követõen a vonulás során intézkedni kell arra, hogy● a helyszín megközelítése, az útvonal megválasztása, a tor-

lódások kikerülésével történjen,● a vonuló személyi állományt fel kell készíteni a várható

feladatokra, veszélyekre.A helyszínre érkezéskor szükséges biztonsági intézkedése-

ket meg kell tenni az alábbiak szerint:● ismeretlen veszély esetén gépjármûvek, illetve védõfelszerelés

nélkül személyek a helyszínt 50 m-en belül nem közelíthetik meg,

● teljes testvédelmet biztosító védõeszközök és felszerelé-sek használatának elrendelése,

● a mûszeres mérések alkalmazásának elrendelése,● a rendõrség bevonásával terület lezárása, forgalom eltere-

lési feladatok végrehajtása.A felderítés során a veszély mértékének megállapítása érde-

kében információt kell szerezni■ veszélyes anyag kiáramlás történt-e,■ a baleset következményeként kialakult-e életveszély,■ a tûzoltók kiérkezése elõtt sor került-e sérült személyek

elszállítására, bármilyen színtû kárfelszámoló tevékenység vég-zésére,

■ a veszélyes anyagra vonatkozó, már meglevõ információkellenõrzését végre kell hajtani,

■ a veszély jellegét, mértékét és terjedési irányát meg kellhatározni,

■ a veszélyzóna határvonalait meg kell állapítani,■ a kiürítés szükségességérõl dönteni kell,■ fel kell mérni az egyéb, járulékos veszélyeket,■ a kárfelszámoló tevékenységbe � ha lehetséges � szakem-

ber bevonására törekedni kell.A felderítés során szerzett információkat, adatokat értékelve

kell a beavatkozást végrehajtani, melynek során a felderítést fo-lyamatosan végezni kell. A feladatok ismeretében a rendelkezés-re álló erõk, eszközök birtokában a sürgõsség figyelembe vételé-vel kell meghatározni a végrehajtandó feladatokat. Tûz és robba-nás, valamint mérgezés esetén az életmentést és a veszély csök-kentését, megszüntetését lehetõség szerint párhuzamosan kell vé-gezni. Veszélyhelyzet megszüntetése érdekében intézkedni kell:

✖ az anyagkiáramlás megakadályozására,✖ a szabadba került veszélyes anyag lokalizálására,✖ az elhárító szakszemélyzet biztosítására,

NAGY LAJOS, FÖLDI LÁSZLÓ, NAGY KÁROLY

Kárelhárítás veszélyes áruk közútibaleseteinél II.

TANULMÁNY

Palackszállító teherautó balesete

VÉDELEM 2000/5 31

✖ közmûvek lezárására, gyújtóforrások megszüntetésére,✖ a kiömlött veszélyes folyadék letakarására, felitatására, kö-

zömbösítésére, a szétfolyás, csatornába jutás megakadályozására,✖ szükség esetén a szállítmány hûtésére,✖ a légtérbe jutott gázfelhõk lecsapatására,✖ a tartályos jármûvek sérülésekor a veszélyes anyag átmen-

tésére,✖ a szilárd halmazállapotú veszélyes anyag biztonságba he-

lyezésére,✖ a veszélyes hulladék biztonságba helyezésére,✖ forgalmi akadályok megszüntetésére,✖ veszélyes anyag tulajdonságaitól függõen, mentesítés vég-

rehajtására, a lakosság értesítésére.Ez a terv egy olyan keret, melynek kitöltésével lépésrõl-lé-

pésre haladva a parancsnok képes végigvezetni a kárelhárításteljes folyamatát. Ehhez azonban folyamatosan szüksége van aszakértõi, illetve az effektív kárelhárító alegységek részered-ményeinek ismeretére, azok függvényében az újabb intézke-dések kiadására. Nem szabad elfelejteni, hogy a szakértõi és akárelhárító alegységek egyidõben, mégsem egymással párhu-zamosan dolgoznak. Bizonyos esetekben egymás eredményei-re támaszkodnak, így gyakran elõfordul, hogy például a be-avatkozóknak várniuk kell a részletes szakértõi felderítõ je-lentésre, mert a konkrét veszély ismerete nélkül nem határoz-ható meg számukra az optimális személyi védelem szintje éseszközei, illetve esetenként a szakértõknek kell megvárniuk,hogy a beavatkozók a mûszaki mentés eszközeivel hozzáfér-hetõvé tegyék számukra a terepet.

A helyszíni szakértõk tevékenységeA helyszínre kirendelt vegyész szakértõk alapvetõ feladata,

hogy speciális felkészültségükkel, ismeretanyagukkal és felsze-relésükkel segítség a kárelhárítási munkát oly módon, hogy akárhelyparancsnok döntéseihez információkat és szaktanácsokatadnak a balesetben érintett veszélyes anyagok természetérõl, vi-selkedésérõl, veszélyeirõl illetve az ellene való védekezés és amentesítés optimális módjáról. Ennek érdekében a szakértõi al-egység már az elsõdleges felderítésben is részt kell, hogy ve-gyen. Ennek során, ha lehetséges, meghatározza:

✔ a veszélyes anyago(ka)t típus (név) szerint. Ez egysze-rûen hangzik, felhasználhatók hozzá a balesetet szenvedett jár-

mûvön található jelzések és feliratok (veszélyességi bárca, ve-szélyjel, UN-szám, stb.), valamint az elõírásosan kitöltött fuvar-okmányok (Ha a baleseti körülmények hozzáférhetõvé teszik.Köztudott, hogy nemcsak a vezetõfülkében kerülnek elhelyezésre,hanem pl. a narancssárga veszélyességi tábla alatt is találhatóegy példány.) Mindezek hiányában késõbbi mûszeres felderítésszükséges.

✔ a veszély mértékét. Ennek hozzávetõleges veszélyesanyag(ok) név szerinti ismerete esetén a szakértõi adatbázisok-ból kinyerhetõ fizikai/kémiai tulajdonságaik és az anyag(ok)mennyiségi becslésének összegzésével meghatározható. Számí-tógépes terjedési modellek segítségével gyorsan kijelölhetõ az aveszélyzóna, ahonnan a lakosságot evakuálni kell.

Kevéssé ideális esetben fenti eredmények egy része nem ér-hetõ el ilyen egyszerûen. Ekkor kezdõdik az �igazi� szakértel-met igénylõ munka. A hiányos elsõdleges információk miatt akárhelyparancsnok szakértõi vegyifelderítést rendel el. Enneklépései:

❖ A helyszíni meteorológiai adatok folyamatos mérésénekmegkezdése.

❖ A felderítõ felszerelés célirányos összeállítása (hordozha-tó analitikai eszközök, mintavevõk a helyzettõl függõen).

❖ Az egyéni védõruházat felvétele a maximális biztonságelve alapján (ismeretlen anyag!).

❖ Vegyifelderítés végrehajtása legalább 2 fõ részvételével;❖ A kiindulási pontban maradt állomány berendez egy men-

tesítõ állomást a visszatérõk részleges mentesítésére.❖ A felderítõk megközelítik a balesetet szenvedett gépjár-

mûvet, lehetõleg szél alól, és elvégzik a vizuális felderítést.❖❖❖❖❖ Hordozható analitikai eszközökkel végrehajtják a méré-

seket, valamint mintákat vesznek a veszélyes anyagból.❖ Egyéni védõfelszerelésük lévén hozzájuthatnak olyan ok-

mányokhoz, információkhoz, amelyeket az elsõdleges felderí-tés nem tudott összegyûjteni.

❖ A helyszíntõl spirálisan távolodva igyekszenek megállapí-tani és megjelölni a szennyezett terület pontos határait.

❖ A visszaérkezést és mentesítést követõen jelentést és ja-vaslatot tesznek a kárhelyparancsnoknak.

❖ A kihozott minták egy részét kiértékelik a helyszíni mo-bil laboratóriumi analitikai eszközeikkel, a többit konzerváljákkésõbbi háttér-laboratóriumi vizsgálatok illetve ellenõrzõminták (ún. ellenminta) céljaira.

❖ Az elért eredmények alapján az adatbázisok segítségéveltervet készítenek a felszámolás/mentesítés optimális végrehaj-tására, melyet javaslat formájában a kárhelyparancsnoknak át-adnak.

❖❖❖❖❖ Meghatározzák az ún. �tiszta� és szennyezett terület köztihatársávot, ebben a be- és kilépési pontokat, a visszatérõ ál-lomány számára az ellenõrzõ-áteresztõ pontot és a mentesítõállomást.

❖ A kárelhárítás idõtartama alatt körben a szennyezett te-rület határán rendszeresen mérik a veszélyes anyag koncent-rációját.

❖ Folyamatosan ellenõrzik a visszatérõ állomány védõfel-szerelésének szennyezettségét és a mentesítés hatásfokát.

A részletes vegyifelderítés eredményeképpen nemcsak szo-rosan a felszámoláshoz szükséges információkat szolgáltatják,hanem a szakértõk a felelõsek az egyéni és kollektív védelemmegfelelõ szintjének meghatározásáért is! Ez igen lényeges kér-

Kiáramló gáz lecsapatása szórtsugárral

TANULMÁNY

VÉDELEM 2000/5 32

dés, mert a túlméretezett védelem, az indokolatlanul nehéz öltö-zet jelentõsen lassítja a kárelhárítók munkáját és feleslegesenfárasztja õket, azonban az elégtelen felszerelés használatánakilletve a megfelelõ védõfelszerelés hiányának következményeiennél jóval súlyosabbak lehetnek.

A kárelhárító alegységekfeladatai

A beavatkozó alegységek feladatainak sorrendjét alapvetõena kárhelyparancsnok intézkedései szabják meg, mégis rögzíthe-tõ egy általános tevékenységi rend, mely három fõ tevékenység-csoportból áll. Természetesen az egyes tevékenység-csoportokközött idõbeli átfedések vannak.

1. Személymentés● A baleset során megsérült áldozatok mentése;● A sérülést nem szenvedett, de közvetlen veszélynek kitett

emberek kimentése a veszélyzónából;● A veszélyes anyag szabadba jutása és terjedése miatt köz-

vetett veszélynek kitett emberek kitelepítése.

2. Oltás és mûszaki mentés❍ A baleset során meggyulladt szilárd anyagok, technikai esz-

közök, szétfolyt éghetõ anyagok, éghetõ gázok tüzeinek oltása;❍ Szórt sugár alkalmazásával a kiszabaduló anyagok gõzei-

nek, aeroszoljainak lecsapatása;❍ A mentést végzõ személyek biztosítása;❍ A közvetlen veszélyben lévõ nagy értékû anyagi javak men-

tése;❍ A veszélyeztetett területrõl minden olyan vegyi anyag el-

távolítása, amellyel a kiszabadult veszélyes anyag (a szakértõkvéleménye alapján) nemkívánatos reakcióba léphet;

❍ Különbözõ építmények, berendezések, tartályok hûtése;❍ Vízszállítás;❍ A szennyezett illetve veszélyeztetett területen található le-

folyók, csatornanyílások lezárása;❍ A szabadba jutott, szétterülõ veszélyes anyag szétfolyásá-

nak megállítása (gátolás, árkolás, stb.)❍ A tartályból kifolyó veszélyes anyag gyûjtése kármentõk-

ben, a sérült tartály tartalmának átfejtése;❍ A veszélyes anyag és a mentesítõ anyag kifolyt maradéka-

inak felitatása, semlegesítése, összegyûjtése hulladéktároló esz-közökbe;

❍ A helyszínen lévõ roncsok eltávolítása a mûszaki mentéseszközeivel;

❍ A közúti forgalom helyreállítása.

3. Mentesítés● A balesetben érintett építmények, technikai eszközök felü-

leteinek kefés lemosása mentesítõ anyagok felhasználásával;● Utak, építmények, technikai eszközök, közúti szállító esz-

közök lemosása, illetve megtisztítása nagynyomású technikával;● A személyi állomány védõeszközeinek lemosása;● A személyi állomány fürdetése.

UtómunkálatokEgy nagyméretû közúti vegyi baleset felszámolása után rövid-

del helyreáll a forgalmi rend, de a baleset nyomai általában még

hosszú ideig látványosan megmaradnak. Az utak felülete elszíne-zõdik, az út menti növényzet kifakul, esetleg kipusztul. Ezek ajelek arra utalnak, hogy a veszélyes anyagokat nem sikerült mara-déktalanul eltávolítani, illetve nem gondolhatunk a balesetre an-nak felszámolása után úgy, mintha meg sem történt volna. A kör-nyezetet ért káros hatásokat utólag kell felmérnünk, ami sokszorigen nehéz feladat.

Az elsõ probléma az úgynevezett nulla szint ismereténekhiánya. Általában nem rendelkezünk az adott terület környe-zetvédelmi méréseinek alapadataival, hiszen elõre nem lehettudni, hol következik be egy baleset. Így aztán az, akinek ahelyreállítás anyagi költségeit kell fedeznie, bátran állíthatja,hogy �az a szennyezés nagyrészt már ott volt�, így Õ nem haj-landó fizetni. Ilyen esetekben a környezõ, de a balesetben nemérintett területek, vagy távolabbi, hasonló környezetû helyszí-nek szennyezettségi adatai lehetnek irányadók.

Az alapadatok felvétele azért fontos, mert az ebben a mátrix-ban bekövetkezett változás mutatja a baleset okozta szennye-zést (ezeket kell úgymond �kivonni�). A baleset környezetregyakorolt hatását környezetvédelmi laboratóriumok akkreditálteljárásokon alapuló utólagos méréseivel kell meghatározni, mertcsak így lehet vitás jogi esetekben felhasználni õket.

A szennyezés megállapított mértékét ezek után összehason-lítva a hazai és nemzetközi környezetvédelmi szabványok, nor-mák értékeivel (immissziós határértékek), megállapítható a részlegesvagy teljes környezet-helyreállítás szükségessége. Ez jelentkez-het olyan formában is, hogy például �csak� a sérült, szennyezettnövényzetet kell eltávolítani, de bekövetkezhet a teljes talajcse-re vagy a talajvíz réteg átmosásának szükségessége is.

Itt kívánom hangsúlyozni, hogy ezek az utómunkálatok márnem tartoznak a baleseti kárelhárító egységek feladatai körébe(Hacsak nem követtek el bizonyítottan valamilyen súlyos hibátvagy vétséget a felszámolás során). Ezt a feladatot az országoskörnyezetvédelmi hatóság(ok)nak kell elvégez(tet)niük, a költ-ségeket pedig a balesetért felelõs személynek, szervezetnek, cégnekkell állnia.

Tanulmányunk megírásakor nem foglalkoztunk olyan alapvetõkérdésekkel, mint például a helyszín lezárása, a forgalom elte-relése, helyszínbiztosítás, stb. Ezeket alapvetõen a rendfenntar-tó tevékenységek körébe soroltuk, amely érinti ugyan a kárelhá-rítást és hatással is van a tevékenységre, mégsem éreztük logi-kailag a címhez tartozónak.

Nem tértünk ki a feladatok végrehajtásához szükséges eszkö-zök, felszerelések listájára.

Úgy gondoltuk, hogy ez az összeállítás inkább segédeszköz,egyfajta mankó lehet.

Tapasztalatok alapján súlyos gond, hogy az együttmûködõszervek különbözõ ismeret- és képzettségi szinttel rendelkeznek,más a felszerelésük és a kommunikációs képességük. Például arendõröknek nincs semmilyen védõfelszerelése, csakúgy, minta mentõsöknek.

Felhasznált irodalom: Dr. Cziva Oszkár PHD értekezés ZMNENagy Lajos tû.ezds. k. fõelõadó BM OKF.Földi László mk. szds. tanársegédZMNE Vegyvédelmi és Környezetbiztonsági TanszékNagy Károly mk. alez., adjunktusZMNE Vegyvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék

TANULMÁNY

VÉDELEM 2000/5 34

SZABÓ JÁNOS

Nagyméretû, magas terek tûzjelzése II.A Budapest Sportcsarnokban bekövetkezett tûzeset fényé-ben érdemes megvizsgálni a nagyméretû és nagy belmagas-ságú helyiségek védelmének bonyolult kérdéseit. Ez annál isinkább aktuális mert a tûzjelzéssel foglalkozó szakirodalombankevés adatot találunk errõl.

Érzékelés két síkonAz elõzõ részben leírtakból kitûnik, hogy az 5-9 méternél

magasabb helyiségek védelme általában nem oldható meg ma-radéktalanul (vagy kielégítõen) csak a mennyezet közelében el-helyezett pontszerû vagy vonali füstérzékelõkkel. És még nemis beszéltünk az esetlegesen kialakuló hõpárna hatásáról!

Mivel éppen a kezdõdõ tûz korai fázisában keletkezõ, kis ter-mikus energiával rendelkezõ hidegfüstök (a parázsló tüzek füst-jei, a pirolízis és a svél tûz termékei) nem érik el a magasan lévõmennyezetet, ezért, ha egy kialakuló tûz esetén a hideg füstökmegjelenésére is számítani lehet - és nem elégedhetünk meg csaka nagyobb termikus energiával rendelkezõ füstök (gyakran mártúl késõi) jelzésével - a jobb védelem érdekében - célszerû leheta mennyezeti érzékelõsík alatt egy második síkban, 4-7 m ma-gasságban is füstérzékelõket elhelyezni. Ez esetben a mennye-zetre helyezett érzékelõk a nagy termikus energiával rendelkezõnyílt tüzek füstjét jelzik, míg az alacsonyabbra helyezett érzéke-lõk a kis termikus energiával rendelkezõ füstök korábbi észlelé-sében segíthetnek.

Amennyiben relatíve kismennyiségû, gyorsan szétoszló füst-re kell számítanunk a vonali füstérzékelõ ebben a második sík-ban is elõnyösen használható, de használhatjuk a nagyérzékeny-ségû, vagy az érzékenyebbre állított (analóg) pontszerû érzéke-lõket is.

Hol legyen a második sík ?Az alacsonyabbra elhelyezett érzékelõk �mûködésénél� a kellõ

magasság �eltalálása� döntõ mértékben befolyásolhatja a haté-konyságot.

A magasság meghatározásánál figyelembe kell venni, hogymilyen anyagok égése és milyen hõmérsékleti és légáramlási vi-szonyok várhatók, kell-e hõpárna kialakulásával számolni.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az alacsonyabbra elhe-lyezett érzékelõ rendszer nem helyettesíti (és nem helyettesíthe-ti) a mennyezet közelében elhelyezett érzékelõket.Éppen a nagytermikus energiával rendelkezõ füstök észlelése nem megfelelõitt, hiszen a nagy felhajtóerõvel rendelkezõ tüzek füstje kis ma-gasságban még nem terjed szét, hanem egy viszonylag zárt füst-csatornát alkotva emelkedik fölfele, miközben a kerülete men-tén tiszta levegõt �szippant� be. Ez a jelenség középmagasság-ban (még nyugvó levegõben is) a füstcsatorna irányába mutató(tiszta levegõjû) légáramlást kelt, ami nem kedvez az égéster-mékek érzékelõbe jutásának.

A füst szétterjedése csak nagyobb magasságban válik jelen-tõssé, sok esetben csak azért mert a füst beleütközött a mennye-zetbe és a torlódás vízszintes irányú mozgásra kényszeríti.

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a nagy felhajtó erõvel ren-delkezõ füst füstoszlopa �ha nem találja telibe� a füstérzékelõt,�elmegy� a pontszerû érzékelõk között, vagy a vonali füstérzé-kelõk õrzõsugarai között, anélkül, hogy jelzést váltana ki.

Emiatt nem lehet a füstérzékelést csak olyan �félmagasság-ban� elhelyezett érzékelõre bízni, melyeket pl. drótkötelekbõl(a füst számára akadálytalanul átjárható) �szerelõsíkra� szerel-tek, vagy a vonali füstérzékelõket szerelték ilyen alacsonyra,mert ez az érzékelõ rendszer önmagában nem mûködik megfe-lelõen, de jól kiegészítheti a magas mennyezet közelében elhe-lyezett érzékelõrendszert a kis termikus energiájú füstök észle-lésével.

Végezzünkfüst-terjedés vizsgálatot

Az eddigiekbõl jól látszik, hogy egy magas helyiség védelmesorán rendkívül sokféle és komplex problémával találkozunk,már akkor is, ha csak a nagy belmagasságból eredõ problémák-kal foglalkozunk.

Vegyük észre, hogy a füst észleléséhez mindig szükség vanegy felületre (�mennyezetre�) mely a felszálló, mozgó füstötaz érzékelõkamrába, vagy az õrzõsugárba tereli. A magashelyiségekben alacsonyabban lévõ érzékelõ rendszer is ren-delkezik a kis termikus energiával rendelkezõ füstök számá-ra ilyen- láthatatlan, de mûködõ � �mennyezettel� melyet ahõpárna, vagy a lehûlõ füst számára hõpárnaként viselkedõlégréteg alkot.

Javasolt elhelyezés:min. 3m,max. a belmagasság 60%

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/5 35

A gyakorlat még ennél is bonyolultabb lehet! Számolnunk kellaz esetleges belógó gerendázat, a füstkötényfalak, a légtechni-kai csõvezetékek (ezek átmérõje több méter is lehet), a nagyke-resztmetszetû csõvezetékek és a mennyezet közötti rés beszû-külésével, a magas polcok, stb. jelenlétével és az ezekbõl adódófüstterjedési és áramlási problémákkal.

További problémát okozhat a légpárna kialakulása a fûtés,vagy a tûzõ napsugárzás következtében.

A probléma bonyolultsága miatt az érzékelõk elhelyezésérenem lehet mindig, és mindenhol érvényes receptet adni.

Ilyen (és más komplex esetben) az elméleti megfontolásokellenõrzésére és kiegészítésére jó segítség lehet a szakszerûenelvégzett (szükség esetén szakértõ bevonásával végzett) füst terjedésvizsgálat, melyet akkor is célszerû elvégezni, ha azt a Tûzoltó-ság tételesen nem is írta elõ.

A vizsgálat célja, hogy meg tudjuk határozni: milyen érzéke-lõket célszerû használni és hova kell helyezni az érzékelõket ahatékony védelem érdekében, illetve a feltételezett érzékelõ el-rendezés hatékonyságáról is meggyõzõdhetünk.

A vizsgálat szabványos teszttüzek gyújtását, és a ténylegesfüst és áramlási viszonyok felderítését és elemzését jelenti. Ter-mészetesen olyan típusú tesztüzet (teszttüzeket) kell használni,melyek égési tulajdonságai és füstjellemzõi hasonlóak a helyi-ségben elõforduló anyagok jellemzõihez. A füstvizsgálatok so-rán a helyiségben a normál üzemi klimatikus állapotoknak kelllenni, de ha a rendeltetésszerû használat során ettõl jelentõseneltérõ állapotok is elõfordulhatnak, a vizsgálatot ilyen körülmé-nyek között is el kell végezni.

Nincs értelme egy félkész, berendezetlen, nem mûködõ klí-maberendezések, vagy a nem �üzemszerû�, még gyökeres vál-tozás elõtt álló körülmények között végzett vizsgálatnak.

Jól tudjuk, hogy egy füstvizsgálat nem olcsó, de egy szaksze-rûtlenül elkészített, csak a védelem illúzióját keltõ tûzjelzõ rendszerkatasztrófa esetén �sokkal drágább� lehet.

Használjunklángérzékelõt is

Észre kell vennünk, hogy minél nagyobb és minél magasabb ahelyiség, annál nagyobb tûzre van �szükség� ahhoz, hogy jelez-hessük. A nagyobb tûz általában a kezdeti szakaszon túljutott, több-

nyire a lángoló tüzet jelenti. Nem szabad tehát figyelmen kívülhagyni a lángérzékelõk alkalmazásának a lehetõségét, mert hamegfelelõ rálátás van, a lángérzékelõk jóval korábban jelezhet-nek mint a nagy magasságban lévõ füstérzékelõk, s jelentõs mér-tékben javíthatják a megelõzés és a kármérséklés esélyeit.

Azt természetesen figyelembe kell venni, hogy a nagy mére-tek miatt a lángérzékelõ esetleg csak nagyobb távolságból érzé-kelhet, tehát elegendõ érzékenységgel kell rendelkeznie ahhoz,hogy egy viszonylag kis méretû (0,3-0,6m átmérõjû) lángoló tûzesetén is megbízhatóan jelezzen. Az ellenõrzés, a füstvizsgálat,ez esetben is indokolt.

Az intelligens rendszerekdicsérete

Az eddig leírtakban gyakran esett szó arról, hogy a magashelyiségekben a füst hígulása miatt célszerû nagyobb érzékeny-ségû érzékelõt használni mint az alacsonyakban. Hagyományoskétállapotú érzékelõt használva azonban a lehetõségeink megle-hetõsen korlátozottak, mert az egyes gyártók érzékelõi hasonlóérzékenységûek, hiszen mindegyik ugyanazt az EN54... ajánláskövetelményeit elégíti ki.

Lényegesen kedvezõbb a helyzet az analóg intelligens rend-szerek alkalmazása esetén. Ezekben programozással (szoftverúton) állíthatjuk az érzékelõ érzékenységét (a jelzési szintet).

Például a NOTIFIER AFP 400 típusú központban az optikaifüstérzékelõ jelzési szintje 0.5%/�-tól 2,5%�-ig 6 fokozatban, a nagy-érzékenységû lézeres érzékelõ érzékenysége 0,03%/�-tól 1%/�-ig 9fokozatban, a multiszenzor érzékenysége 0,7%/�-tól 4%/�-ig 9 fo-kozatban állítható.

A sok érzékelõt igénylõ nagy helyiségekben rendkívül ked-vezõen használható a csoport döntés lehetõsége, amikor a köz-pont egy érzékelõ jelzésének kiértékelésénél figyelembe vesziaz ugyanabban a helyiségben lévõ, szomszédos érzékelõk jelzé-sét is. A vizsgált csoportban emelkedõ füstszintek esetén továb-bi (kétszeres) érzékenységnövekedésként hat az elõrehozott tûz-jelzés. Mivel ez az érzékenység növekedés csak együttes jelzésesetén lép fel, emiatt a jelzés megbízhatósága nem romlik, a té-ves jelzés �hajlam� nem növekszik.

De a tényleges �füstszint méréseken� alapuló elõjelzés is ér-zékenység növekedés jellegû szolgáltatás, mely már a tûzjelzésszintjénél alacsonyabb füstszintnél és jóval korábban figyelmezteta veszélyre.

Kiemelt jelentõsége lehet az ionizációs és optikai füstérzéke-lõt, valamint hõérzékelõt tartalmazó multiszenzor (OMNISENSOR)alkalmazásának is, melyben a mikroprocesszoros jelzésfeldol-gozás a jelzések idõbeli lefolyását is figyelembe veszi. A lehetõlegszélesebb spektrumú érzékelés, az �intelligens� jelzésfeldol-gozás különösen alkalmassá teszi a nagy kockázatú (és) magashelyiségekben való alkalmazásra ott is ahol nem tudjuk elõremegjósolni a keletkezõ tûz fajtáját.

Mindezek a tulajdonságok rendkívül hasznosak lehetnek min-denütt, ahol a tûz megelõzése, vagy az esetleges kár mérsékléselényeges szempont, vagyis az, amiért a tûzjelzõ rendszert létesí-tették.

Szabó János mérnökPromatt Elektronika Budapest Tel: 310-2385

Hol legyen az érzékelõ? Milyen rendszert alkalmazzunk?

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/5 37

Mire kell kiterjednie egy tûzjelzõ berendezés felülvizsgála-tának? Mit és hogyan kell rögzíteni? Mit vizsgáljon az el-lenõrzõ hatóság?

A szabályozásA felülvizsgálat és karbantartás követelményeit, vagy annak

rejtett nyomait a jogszabályokban, nemzeti szabványokban és agyártók által kiadott utasításokban találhatjuk meg.

JogszabályokAz 1996. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében lelhetünk

rá egy utalásra, mely a gazdálkodó tevékenységet folytatókatkötelezi tûzvédelmi berendezés (értsd: tûzjelzõ és/vagy oltó rend-szer) üzemképes állapotban tartására, s a berendezések idõszakiellenõrzésérõl is gondoskodni kell.

Az Országos Tûzvédelmi Szabályzat már valamivel konkré-tabban határolja be a feladatot. A 45. § szerint a tûzjelzõt túl azon,hogy üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodásátbe kell jelenteni a tûzoltóságnak. A berendezéseket a jogszabály-ban, nemzeti szabványban ezek hiányában, gyártási vagy forgal-mazási engedélyben foglaltak szerint kell ellenõrizni.

A tevékenységet végzõkkel, illetve a vizsgabizottsággal szembentámasztott követelményeket, a tûzvédelmi szakvizsgára kötele-zett foglalkozási ágakról és munkakörökrõl szóló 32/1997. (V.9.) BM rendelet tartalmazza. Igaz itt már nem az ellenõrzésrõl,hanem a berendezések felülvizsgálatáról, javításáról, karban-tartásáról esik szó.

Akik nem tartják be az elõzõekben említett jogszabályokat, a116/1996. Korm. rendelet 1. § (b) bekezdése (�a tûzjelzéshezszükséges eszköz, készülék, berendezés, karbantartásának vagyellenõrzésének elmulasztásáért�), illetve (h) bekezdése (�ha atûzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nél-kül végzik�) alapján tûzvédelmi bírsággal sújthatók.

Nemzeti szabványA tudás további lehetséges forrása -a többszörösen módosí-

tott 1/1995. (II. 10.) BM rendelettel kötelezõ alkalmazásra el-rendelt- MSZ 9785 szabvány sorozat lapjain lelhetõ fel. Az MSZ9785-1 felvázol néhány szempontot arra vonatkozóan, hogy ho-gyan épül fel, milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködikegy �szabványos� berendezés. A szabvány kiadásának dátumátvizsgálva, azonban még a legoptimistábbak sem állíthatják, hogyminden szempontból megfelelne a mai követelményeknek.

Az MSZ 9785-2 egy külön fejezetet szán a felülvizsgálat (kar-bantartás, javítás) szabályainak tárgyalására, innen tudhatjuk megmik a felülvizsgálat minimális részelemei, illetve milyen gyako-risággal kell a felülvizsgálatot, karbantartást elvégezni. Azérttúlságosan sok konkrét követelmény nem jelenik meg, de kap-hatunk néhány támpontot.

Megtudhatjuk, hogy a mûködõképesség vizsgálatának rend-szeresen, naponta illetve legalább félévente (vagy a gyártó által

megadottak szerint gyakrabban) meg kell történnie. Ellenõriznikell a központ valamennyi jelzését, továbbá jelzõhurkonként leg-alább egy-egy kézi jelzésadót, automatikus érzékelõt. Nem esikszó azonban a szabványban a hangjelzõkrõl, a vezérlésekrõl,automatikus átjelzõ berendezésekrõl és másról sem ami köze-lebb vinne a felülvizsgálat komplex elvégezhetõségéhez.

Tapasztalhatjuk, hogy a tûzjelzõvel foglalkozó szabályozás, haúgy érzi olyan területre tévedt, amelyet illik ugyan regulázni, devagy a tudás vagy az akarat hiányzik, mint a nyuszit a cilinderbõlelõrántja a gyártói utasításokat. Ismerhetjük ezt a tervezésnél ésnincs ez másként a felülvizsgálatnál, karbantartásnál sem.

Gyártói utasításokA gyártó által biztosított mûszaki dokumentációk közül az

üzemeltetési (kezelési) utasítás, a karbantartási utasítás és rész-ben a tervezõi segédlet tartalmaz a felülvizsgálathoz, karbantar-táshoz szükséges információkat.

Az utasítások alapvetõen mûszaki jellegûek, azokat a szabá-lyokat, technikai megoldásokat rögzítik, amelyek elengedhetet-lenül szükségesek az üzemeltetéshez, továbbá a rendszer ele-meinek ellenõrzéséhez, javításához.

A felülvizsgálatok szabályainál az elõbb említett szabvány aközpont és az akkumulátorok esetében a gyártói gépkönyvre, il-letve az abban foglaltakra tesz utalást. Tekintettel arra, hogy alegelterjedtebb gyártmányok nyugat-Európából és észak-Ame-rikából származnak, magukon viselik származási helyük nem-zeti szabályozását. Ebbõl következõen nem igazán �hungaro-kompatibilisek�. Amennyiben egységes hazai szabályozást sze-retnénk, szakítani kellene a gyártói utasításra való folytonos ki-kacsintással.

A tevékenységek

A vizsgált szabályozások hol ellenõrzésrõl, hol karbantartás-ról, hol felülvizsgálatról, hol javításról ejtenek szót. Talán in-duljunk ki a felülvizsgálat, illetve a karbantartás nyelvi értelme-zésébõl az Akadémiai Magyar Értelmezõ Szótár segítségével.

Ezek szerint: a felülvizsgálat: valamely tárgy, eszköz, beren-dezés mûködésének, állapotának újra ellenõrzése. A karbantar-tás pedig: valamely tárgy, eszköz, berendezés megfelelõ álla-potban tartására irányuló folyamat.

Kiderült tehát, hogy a szabályozásokban szereplõ eltérõ szó-használat ellenére, tulajdonképpen ugyanarról van szó.

Ezek után összefoglalható, hogy mi a tevékenységek célja: afelülvizsgálat a tûzjelzõ berendezés üzemképességének ellenõrzé-sére, míg a karbantartás az üzemképesség fenntartására irányul.

A két folyamat szétválaszthatatlanul összefonódik.

A felülvizsgálatA felülvizsgálat tulajdonképpen a tûzjelzõ rendszer mûködõ-

képességének vizsgálatából, a vizsgálat eredményének rögzíté-sébõl és értékelésébõl áll. Ezt követõen kerülhet sor a szükséges

CSEPREGI CSABA

A felülvizsgálat és karbantartáskövetelményei a tûzjelzõ berendezéseknél

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/5 38

karbantartási folyamat elvégzésére mely kötelezõ, rutin felada-tokból, illetve a vizsgálat során megállapított hibák kijavításá-ból tevõdik össze.

A felülvizsgálat tárgyára vonatkozó részletes követelményekteljes körét, mint az az elõzõekbõl kitûnik sajnos, hiába keres-nénk az általános elõírások között.

A követelmények egy része konkrétan fellelhetõ ugyan, egyrésze kiolvasható az elõírásokból, egy részének kiolvasásáhozazonban nagy képzelõerõre van szükség. Ha kiindulásként aztvesszük alapul, hogy a tûzvédelmi felülvizsgálatokat szabványosságifelülvizsgálatként is szokták emlegetni, vagyis a szabványnak(tágabb értelemben véve a vonatkozó elõírásoknak) való meg-felelõsségrõl van szó, tulajdonképpen nincs más dolgunk, mintvégig venni mi áll a szabályok �nagy könyvében�?

A felülvizsgálat tárgyának rendszerezésekor három jellemzõirány ismerhetõ fel. Nevezetesen a tûzjelzõ rendszer mûködésé-nek személyi, környezeti és mûszaki feltételeinek megléte ké-pezheti a vizsgálat tárgyát.

Személyi feltételekA személyi feltételeken az állandó felügyelet biztosítását, a

berendezés üzemeltetésével megbízott személyek oktatását és azüzemeltetési napló vezetését értem.

Mi köze ezekhez a felülvizsgálónak, merülhet fel a kérdés. Aválaszhoz vissza kell kanyarodni a felülvizsgálat céljához. A céla megfelelõség (jogszabálynak, szabványnak megfelelõ állapot)ellenõrzése.

Milyen munkát végez az a felülvizsgáló, aki nem �veszi ész-re�, hogy a tûzjelzõ központ helyiségében nincsenek meg a fo-lyamatos emberi tartózkodás feltételei, nem vizsgálja meg az üze-meltetési napló bejegyzéseit, akit hidegen hagy az üzemeltetésinaplóban lévõ nevek és a ténylegesen szolgálatot ellátók közöttikülönbség, vagy aki tudomásul veszi, hogy a kezelõ nem is res-telli bevallani azt, hogy nem ért a rá bízott berendezéshez.

Környezeti feltételekA tûzjelzõ rendszer elemeinek, hatékony mûködése nem kis

mértékben függ a környezettõl, illetve a környezethez való al-kalmazkodástól. Úgy kell a terveket elkészíteni, illetve a beren-dezést installálni, hogy a tûzjelzõ alkalmas legyen az adott kör-nyezetben keletkezõ tûz korai észlelésére és jelzésére.

Környezeti változásokA felülvizsgálat során megállapítandó, hogy a védett helyi-

ségben, térrészben, szabadtéren történtek-e változások a tárolt,felhasznált anyagokat, a technológiát, rendeltetést érintõen, olyanmértékben, amelyek a jelzõrendszer mûködését befolyásolják.Ez a befolyás eredményezheti a valós tûzfelismerés késését vagya téves jelzések megszaporodását.

Néhány példa a kedvezõtlen környezeti változásokra: Azéghetõ folyadéktároló kamrában telepített lángérzékelõk ugyanmilyen hatékonysággal jeleznek izzó-parázsló, pl. gyapot, vagyrongy bála raktár tûzre? Az egykor raktárként illetve karban-tartó mûhelyként szolgáló többszintes épületben évek ótamûködõ irodai, irattári funkciót milyen biztonsággal védik ahelyiségekben, illetve közlekedõkön elhelyezett maximum-hõmérséklet érzékelõk? A helyzet megítéléséhez, a védelemés környezet illeszkedéséhez természetesen a felülvizsgála-

tot végzõ személynek ismernie kell az adott érzékelõk alkal-mazási feltételeit és korlátait.

Építészeti, épületgépészeti, változásokUgyanilyen súllyuak, a védett helyiségek, térrészek belsõ ki-

alakításának változásai is, amelyek sok esetben teljességgel át-húzhatják a tervezés során kitûzött célokat.

A változások alapvetõen építészeti, épületgépészeti illetve belsõtechnológiai jellegûek lehetnek.Ilyenek:

A legszembetûnõbb a helyiség válaszfalakkal való felosztá-sa, mely után az elhelyezett érzékelõk száma nem megfelelõvéválhat. Ugyanez a hatás jelenik meg a raktárakban, irattárakbanlévõ polcok betelepítése, átrendezése során, ha azok a mennye-zeti mezõt túlságosan megközelítik.

Nem várható megfelelõ védelem az utólagosan álmennyezet-tel elfedett érzékelõktõl sem.

Szintén alapjaiban változtathatja meg az új vagy átalakított szel-lõzõ, illetve fûtõrendszer a tûzjelzõ érzékelõk megbízható mûkö-dését. A szellõzés füstterelõ hatása közismert, a fûtõrendszerekpedig különösen a mennyezeti mezõben lévõ hõsugárzók, illetvehõlégbefúvók fokozzák a hõtorlódást, ezáltal kedvezõtlen hatás-sal bírnak a mennyezeten lévõ füstérzékelõk mûködésére.

Az újonnan beszerelt ajtók, falak ronthatják a hangjelzõk hall-hatóságát, gátolva ezzel a biztonságos kiürítést.

Az építészeti, épületgépészeti változások felismerése (amennyi-ben valaki idõt szán rá) nem nehéz feladat. A hatások felméréseazonban már a tervezõi segédletekben foglaltak elsajátítását éskomoly szakértelmet igényel.

Mûszaki feltételek

A tûzjelzõ rendszer változásaA tûzjelzõ rendszerben bekövetkezett változások szakszerû

vizsgálatához legelõször is arra van szükség, hogy a felülvizs-gálatot végzõ ismerje az �eredeti� állapotot. Ehhez elengedhe-tetlen -a használatbavételkor még hellyel-közzel meglévõ- úgy-nevezett megvalósulási terv. Amelyet nem elég megõrizni, ha-nem szükség esetén karban is kell tartani.

Másodsorban szükség van olyan ismeretekre, amelyek alap-ján a felülvizsgáló képes megítélni, hogy az adott változás mi-lyen hatással van a tûzjelzõ rendszer megfelelõ mûködésére. Aközpont, felügyelet nélküli helyiségbe történõ áthelyezése, vagya hangjelzõk leszerelése szöget kell, hogy üssön a szakemberfejébe. Az érzékelõk áthelyezése, le- és felszerelése sem történ-het úgy, mint egy LEGO-játék darabjainak rakosgatása. Ez márszintén súrolja a tervezõi szintet a felelõsség és szakmai hozzá-értés terén egyaránt.

A tûzjelzõ rendszer mûszaki állapotaTapasztalatom szerint a legkevesebb gond a berendezések (köz-

pont, áramforrás, érzékelõ, kézi jelzésadó, másodkijelzõ, hang-jelzõ, stb.) mûszaki állapotának vizsgálatával van. A felülvizs-gálatot, karbantartást végzõk jelentõs része nagy biztonsággal ésalapos felkészültséggel vizsgálja meg a gondjaira bízott berende-zéseket.

A felülvizsgálat, karbantartás folyamatának ez az a része, amelytalán a legidegenebb a hatósági ellenõrzést végzõtõl.

Igazi, teljes körû felelõséget azonban a felülvizsgáló, karbantartószemély illetve szervezet sem vállal fel minden esetben, elbújva

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/5 39

a szerzõdések homályos mondatai illetve az üzemeltetõ pilla-natnyi érdekeinek képviselete mögé.

A tapasztaltak rögzítéseA felülvizsgálat, karbantartás dokumentálásával kapcsolatos

gondot ezúttal nem a szabályok hiánya okozza, hanem az, hogymeglehetõsen komoly adminisztrációt jelent még egy közepesnagyságú rendszer ellenõrzésének dokumentálása is, és ezért avizsgálatot végzõk jelentõsen leegyszerûsítik a leírtakat.

Az MSZ 9785-2 meglehetõs körültekintéssel foglalja összemind a napi ellenõrzések, mind a visszatérõ felülvizsgálati éskarbantartási folyamatok tapasztalatainak rögzítésével szembentámasztott követelményeket.

A felülvizsgálat idejét még csak-csak, a vizsgált részegysé-gek felsorolását, az elvégzett karbantartási munkák leírását azonbancsak viszonylag kevés esetben tartalmazzák valóban korrektenaz üzemeltetési naplók.

Csak félve merem megjegyezni, hogy a berendezés mellettelhelyezett üzemeltetési napló vezetése mellett, azzal párhuza-mosan, a felülvizsgálatot, karbantartást végzõ szervezetnek, vagyszemélynek saját (a szabványban leírtakon túl részletesebb) adat-bázist illene vezetni, amely segítségével tökéletesen rekonstru-álható a berendezés pályafutása.

A felülvizsgálói, karbantartói tevékenység komoly szakmai is-mereteket (és nem csak az adott berendezés mûszaki oldalánakismeretét), nagy felelõsségérzetet igénylõ munka. Sokkal több-rõl van itt szó, mint elektromos vezetékkötések csavarjainak meg-húzásáról, mérõkamrák tisztításáról, akkumulátorok cseréjérõl.Persze szükség szerint ezt is el kell végezni, de nem szabad egy-szerûen csak mûszaki-karbantartói feladatként felfogni a feladatot.A tûzjelzõ rendszer üzemeltetõje, részben a jogszabályok, szab-ványok szorítására, részben saját érdekében �szakértelmet vá-sárol� a karbantartói szerzõdés megkötésével. Joggal várja el akörültekintõ szakmai munkát, hiszen dolgozói, vásárlói, bete-gei, árukészlete, vagy gépei biztonságáról van szó.

Ezért is indokolt a szabályok felülvizsgálata, korszerûsítése.

Csepregi Csaba tûzoltó õrnagy, osztályvezetõFõvárosi Tûzoltóparancsnokság, Tûzmegelõzési FõosztályLétesítésbiztonsági Osztály

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/5 40

Az elektromos kapcsoló-berendezések-ben, transzformátoroknál számos biz-tonsági probléma nehezíti a tûzjelzõ be-rendezés kialakítását. Milyen megoldásoklehetségesek?

VeszélyforrásokA nagy- és kisfeszültségû kapcsoló-be-

rendezésekben és a transzformátorállomá-sokban keletkezõ tüzek nagy károkat okoz-hatnak. Az áramkimaradás �katasztrofális�,nagy anyagi károkkal járó következményeimellett a transzformátorok és a szigetelõ-anyagok égésekor mérgezõ és a környe-zetet károsító gázok és égéstermékek ke-letkeznek.

A tûz ez esetekben különbözõképpenalakulhat ki.

� A berendezés részeinek túlhevülése,� a kapcsolások során keletkezõ ívek és� a kúszóáramok mind az üzemi felté-

telekbõl adódó veszélyforrások.Az emberi gondatlanság egy további

veszélyforrás, így pl. a hegesztési munká-latok és az eldobott cigarettacsikkek újraés újra tüzet okoznak.

nagyfeszültségû berendezés közvetlen kör-nyezetébe nem szabad gyengeáramú készü-léket telepíteni. Ugyancsak biztonsági okok-ból az elõírt ellenõrzésekhez sem használ-hatók állványok vagy létrák, ezért az érzé-kelõt a berendezés fölé függesztett mozgat-ható aljzatra kell szerelni. Ebben az eset-ben a nagyfeszültségû berendezés kikapcso-lása nélkül is elvégezhetõ az ellenõrzés.

Megoldás légszívásosrendszerrel

A Fittich RAS légszívásos füstjelzõ rend-szere kiválóan alkalmas elektromos kap-csoló-berendezések és transzformátorállo-mások tûzvédelmére.

� A nem vezetõképes mûanyagból (PVCvagy halogénmentes PP) készült szívócsö-veket a nagyfeszültségû övezetben is nyu-godtan elhelyezhetjük.

� A jelfeldolgozó egységet könnyenmegközelíthetõ helyen � ha lehetséges,akkor a nagyfeszültségû zónán kívül � he-lyezhetjük el, ezért az ellenõrzés gyorsan,gazdaságosan, biztonságosan és a nagyfe-szültségû berendezések kikapcsolása nél-kül végezhetõ el.

� A légszívásos füstjelzõ rendszerekkiváló érzékelési tulajdonságokkal rendel-keznek (nagyérzékenységû optikai füstér-zékelõt tartalmaznak), és kiviteltõl függõen

MOHAI ÁGOTA

Elektromos kapcsoló-berendezésekés transzformátorállomások tûzvédelme

Hagyományos, �mozgatható� tûzjelzõ

A gyakorlat nem igazoljaa pontérzékelõket

Az optikai füstérzékelés elve önmagá-ban alkalmas az ilyen jellegû elektromosberendezések tûzvédelmére, de a gyakor-latban több okból is problémák adódnaka hagyományos pontérzékelõkkel.

A betartandó biztonsági távolság miatt

többfokozatú elõriasztó rendszer alakíthatóki, amely már a tûz kezdeti fázisában � ala-csony füstkoncentráció mellett - figyel-meztet a késõbbi veszélyre. Így lehetõvéteszi különbözõ intézkedések minél elõb-bi foganatosítását.

Alkalmazási szempontokAz érzékelõcsõ hálózat tervezésénél azalábbi legfontosabb szempontokat kell fi-gyelembe venni:� a szívócsõvezeték elrendezése szimmet-rikus legyen (kivéve számítógépek, vezér-lõszekrények stb. egyedi felügyeleténél),� elrendezése alapvetõen I, U, H, T, ill. Xlehet,� a szívónyílások egymástól mért távol-sága mindig azonos kell, hogy legyen,� a szívónyílások átmérõje a kiértékelõ egy-ségtõl haladva nõ.

Tûzvédelem aspirációs rendszerrel

Termékeinkkel, szolgáltatásainkkal kapcsolatban az alábbi címen és telefonszámon állunk rendelkezésükre:Fittich Rendszertechnika Kft. 1143 Budapest, Stefánia út 55. T: 251-8866Balázs Gábor ügyv. ig.: 20/935-1161. Mohai Ágota tûzvédelmi mérn.: 30/979-1444. E-mail: info@fittich.hu

A RAS aspirációs rendszer által felügyelt terület számítása H-elrendezés ese-tén. A megoldás elõnye, hogy címzõ modulok alkalmazásával intelligens, más gyárt-mányú egyedi címzésû tûzjelzõ központokba is csatlakoztathatjuk a Fittich külön-leges tûzjelzõ rendszereit.

Szívócsõszívónyílásokkal

MEGELÕZÉS

Kiértékelõ egységa helyiségen kívül

szívócsõ

VÉDELEM 2000/5 42

A hõ- és füstelvezetõ berendezések a megelõzõ építészeti tûz-védelem elengedhetetlen szerkezeti elemei. Hatásuk a bekö-vetkezett tûzeseteknél különösen markánsan megmutatkozik.

Idõbeli lefolyás füst- és hõelvezetõberendezés nélkül

Míg az elsõ 15 percben a füstgáz kialakulása jelenti a tûz kö-vetkezményének látványos eseményét, a környezeti hõmérsék-let eleinte csak kevéssé emelkedik. Ez a nagy füstgáz mennyisé-gek kialakulásával megváltozik. A forró füst és a gyúlékony égés-gázok összegyûlnek a födém alján és ott igen gyorsan emelik ahõmérsékletet. Már 15 perc után sor kerül a helyiség felsõ ré-szében az elsõ másodlagos tüzekre a tetõ- ill. födémszerkezet-nél, majd csúcstüzekre és végül a bomlástermékek gyulladásá-ra, a �flash-over�-re. Egy így keletkezett teljes tûz 20 percnélhamarabb kialakulhat és többnyire már nem oltható.

Idõbeli lefolyás füst- és hõelvezetõberendezéssel

Egészen másképpen és lényegesen lassabban megy végbe a tûz,ha a födém alján összegyûlõ forró füstgázok és bomlástermékek aszabadba vezethetõk. Ezáltal elkerülik a veszélyes forró és robba-nékony anyagok összetorlódását a helyiségben. A hõmérséklet emel-kedése enyhül és kevésbé rohamosan megy végbe. Másodlagos éscsúcstüzek illetve a �flash-over� késleltetve alakulnak ki. A tûzol-tóknak több idejük van az oltáshoz, mivel a tûz megérkezésükkortöbbnyire még nem fejlõdött ki teljes tûzzé.

Ezeknek a tûzszármazékoknak az elvezetéséhez tehát szük-ségesek nyílások a tetõn, a füst- és hõelvezetõ nyílások. Ha ezekhiányoznak, ami régebbi épületeknél sajnos még gyakran meg-figyelhetõ, járulékos munkákra van szükség.

TOPOR LÁSZLÓ

Hõ- és füstelvezetõ berendezések célja,jelentõsége II.

MEGELÕZÉS

Tûzoltók már több mint 100 évvel ezelõtt tapasztalták ezt,amikor egy égõ csarnok tetõ héjazatába lyukakat vágtak és ígyfelfedezték a füst- és hõelvezetõ készüléket, a �lyukat a tetõn�.Ezeken a lyukakon keresztül vezették el a födém alatti túlnyo-más miatt összegyûlt tûzszármazékok bizonyos mennyiségét ki-felé, a légkörbe. Könnyen belátható, hogy manapság nincs ér-telme sem annak, hogy ezeket a lyukakat csak tûz esetén készít-sük, sem annak hogy állandóan nyitott lyukakat helyezzünk el atetõben. Ezek az építés közben elhelyezett lyukak ma fedéllel �többnyire módosított fénykupolákkal � addig vannak zárva, mígtûz miatt szükség nem lesz a nyílásra. Egyidejûleg többnyire fény-áteresztõ fedélként is szolgálnak a belsõ terek megvilágításáhozingyen nappali fénnyel.

Bevezetett levegõAmint a szabadban keletkezõ tûz vizsgálatából tudjuk, a le-

hetõ legtisztább leégéshez, kevés füst- és bomlási gáz keletke-zéséhez, valamint a sugárzó hõ csökkentéséhez elegendõ nagy-ságú frisslevegõ beáramlás szükséges. A lakószobában levõ nyitottkandalló is megfelelõ mennyiségû friss levegõt igényel a meg-felelõen méretezett kéménykeresztmetszet � tehát füst- és hõelvezetõ� mellett, hogy a lakószoba füstmentes maradjon.

A másik oldalon számos ajánlást kapunk, hogy tûz esetén a ho-telszobában vagy a lakásban zárva kell lenniük az ajtóknak és abla-koknak, hogy így a tûz a lehetõ legkevesebb friss levegõt � tehátoxigént � kapja.

Ezek az állítások az itt gondolt viszonylag kis helyiségekrevonatkozóan, amelyekben a levegõ és így az oxigén mennyiségeviszonylag kevés, abszolút helyesek és betartandók. Az ajtókbezárása ezeknél a helyiségeknél még azzal az elõnnyel jár, hogya tûzszármazékokat a lehetõ leghosszabb ideig bezárják és ígynem tudnak olyan gyorsan más terekbe, pl. lépcsõterekbe beha-tolni.

�Utólag� képzõdöttfüstelvezetõ

Idejében felszereltfüstelvezetõ

Hatékony friss levegõ

Lépcsõterek és fõkképpen nagyobb méretû helyiségek részé-re az elvezetõ tetõnyílás mellett elengedhetetlen azonban a he-lyiség alsó részén elhelyezett és megfelelõen méretezett befúvónyílás is.

VÉDELEM 2000/5 43

A tûzfészekhez vezetett friss levegõ ekkor nagy helyiségek-ben a következõket idézi elõ:� A lehetõ legtökéletesebb � tehát kevés füst � és bomlási gáz-

zal járó � égést.

� A melegebb tûzszármazékok termikus elvezetését a szabadbaa tetõnyílásokon keresztül.

� A tûzszármazékok csökkentését a helyiségen belül és így aközvetett tûzterjedés lényeges lassítását.

� Füstmentes régeget a helyiség alján, ami a menekülési és tá-madási utakat �nyitva� tartja.

HatásaHa vannak megfelelõen méretezett és ésszerûen elhelyezett

füst- és hõelvezetõ készülékek, összekapcsolva a tetõtér füstzá-ró kötényfalakkal történõ felosztásával és megfelelõ légbeveze-tõk felszerelésével, akkor ezek a hõ- és füstelvezetõk lényege-sen hozzájárulnak:❏ a mentési és támadási utak füstmentesen maradásához,

❏ a tûzoltás megkönnyítéséhez füstmentes réteg létrehozásá-val,

❏ a flash-over és így a teljes égés késleltetéséhez illetve elkerü-léséhez,

❏ a tûztõl távolabb levõ berendezések megvédéséhez,

❏ a tûz égésgázok és termikus bomlástermékek okozta követ-kezményes kárainak csökkentéséhez és,

❏ az épületelemek tûz miatti igénybevételének csökkentéséhez.

Topor László igazgatóEssman Hungária Kft. Budapest T/F: 329-7057E-mail: essman@essman.hu

füstelvezetõ szerkezet

füst kötényfal füstszakaszfriss levegõutánpótlás

MEGELÕZÉS

VÉDELEM 2000/5 45

Az új Mercedes-Rosenbauer gépjármûfecskendõk a gyakor-latban nagyon jónak bizonyultak. Parancsnokságunkon két éve� télen-nyáron � dolgoznak velük.

Télen az akár 30 km-es vonulási távolságok megtétele utánfelmerült: oldjuk meg a legénységi fülke fûtését is. Hosszas ke-resés után eljutottunk az AGENTUM Kft. által forgalmazottMIKUNÍ MY-16 típusú fûtési rendszerhez. Ez a berendezés kishelyen elfér, minimális gázolaj-fogyasztású és az üzemanyag-tartályra könnyen csatlakoztatható. A hõmérséklet szabályozha-tó, s ez a téli vonulásoknál nagy elõnyt jelent.

A másik � a bevetésben dolgozók kényelmét szolgáló � esz-köz, a legénységi fülkében rögzített hûtõdoboz. (Elektrobox, Techno28, illetve Techno 22 Frigocr tip.) A készülék a szivargyújtórólüzemeltethetõ, 48 W teljesítményû, 28 illetve 22 liter ûrtartal-

A változó tûzkockázatú terek védelmének kihívásaira (lásd.Védelem 99/6 Fókuszban) kívánt válaszolni az Aritech cégtervezõ gárdája a multikritériumos tûzérzékelõ kifejleszté-sével.

Füst + hõ + algoritmusAz új fejlesztés célja egyértelmû: többféle tüzet, rövidebb idõ alattjelezni, s lehetõleg pótolni az ionizációs füstérzékelõket.

Ennek érdekében egy készülék házban tulajdonképpen többérzékelõ van. Füst (hideg füst) esetén a kiértékelõ eljárás a szabványáltal az optikai füstérzékelõkre elõírt füstkoncentráció elérése-kor ad riasztást. Forró levegõ beáramlásakor, amikor alig vanfüst, a hõérzékelõre beállított maximum érték vagy hõsebességérték meghaladásakor ad riasztást. Ez tulajdonképpen azt jelen-ti, hogy a két érzékelõ három (füstkoncentráció, hõmaximum,hõsebesség) érték közül bármelyik elérésekor tûzjelzést ad. Ezmár önmagában is többféle funkcióra teszi alkalmassá az érzé-kelõt. A valódi többletett azonban a két rész jeleinek együttesfigyelembe vételében � az interaktív kiértékelõ algoritmusokmûködésében � jelölhetjük meg. Itt ugyanis a gyorsabb tûzjel-zés és az ionizációs tûzjelzõ pótlása mint cél jól tetten érhetõ.

A hõérzékelõ jele az elsõdleges. Ha ez a valóságos tüzekrejellemzõ felfutást mutatja, akkor az optikai füstérzékelõ riasztá-si küszöbértéke lecsökken. Ezzel a lánggal égõ és a kevés vagynem látható füstöt keltõ tüzek hamarabb érzékelhetõk.

Aritech multiszenzor°C

60 °C

dT

dt tAh

Hõérzékelõjele

Füstérzékelõ� riasztásiküszöb-értékelecsökken

tAms tAst

� 1%

3,5-4,5

%/m

TECHNIKA

Multiszenzoros érzékelõ. Gyors reagálású mind a parázsló,mind a lángoló tüzeknél

Hûtés és fûtés a gépjármûfecskendõn

mú. Alkalmazásával nyáron a hûtött ásványvíz, télen a melegtea állandóan rendelkezésre állhat. Télen ugyanis az elõre elké-szített védõteát 65 °C-ig melegen tartja.

Koszorú Gábor tû. alez., parancsnok Tûzoltó-parancsnokság MarcaliSzabályozható hõmérséklet a legénységi fülkében

28 literes hûtõbox: nyáron hût, télen melegen tart

VÉDELEM 2000/5 47

A hosszú szakmai múltra visszatekintõ,idén 111. �születésnapját� ünneplõDräger cég jelenlegi termékskáláját és leg-újabb fejlesztéseit tekinthették meg az ér-deklõdõk a közel 300 m2-es standon azaugsburgi Interschutz kiállításon.

Új tüdõautomata

A figyelem középpontjában az elmúltévekben megismert új légzõkészülék gene-ráció állt. A speciális elforgatható és csúsz-tatható, továbbá méretre állítható hordkeretûPSS 100 és a hasonló hordkeretû, 3x2 lite-res kompozit palack �csomaggal� felszereltPSS 500 mind szélesebb körben elismert ésa referenciákból kiolvashatóan Európa nagy-városi tûzoltóságainak alap- felszerelése lett.

Ezekhez a légzõkészülékekhez kapcso-lódó egyik újdonság a PSS tüdõautómata,amelynél a nagy gondossággal megterve-zett áramvonalas külsõ lényeges finomí-tásokat takar.

Kézbe véve egy részük azonnal feltûnik:� ütésálló mûanyag ház védi az egész

tüdõautomatát,� szilikon gumis, csúszásmentes védõ-

tok, amelyet a mûanyagházhoz speciálisanrögzítettek, így bevetés során vagy tisztí-tás közben sem esik le vagy veszik el,

� a felül elhelyezett túlnyomáskapcsolómég kesztyûben is könnyû kezelést biztosít,

� a mûanyag ház és a membrán közéerõsített túlnyomásrugó a légzésciklus bár-mely fázisában folyamatosan és biztonsá-gosan fenntartja a túlnyomás viszonyokat,

� a csupán két gyûrûvel rögzíthetõ, min-den irányban elforgatható, flexibilis közép-nyomású tömlõ kényelmes kezelést és egy-szerû karbantartást tesz lehetõvé,

� az álarcra szerelt tüdõautomata is el-forgatható; ütés esetén elfordul de stabi-lan a maszkon marad,

� az új fejlesztésû adagolószelep szin-te teljesen zajtalan,

� nyomás alatt és nyomásmentes álla-potban is a szelep kifelé zár, így megaka-dályozza a szennyezõdések bekerülését azautomata belsejébe, illetve a kenõanyag-ok kimosódását tisztításkor. Ezzel ismétkönnyebbé téve a karbantartást!

Digitális manométerA légzõkészülékek egyik fontos tarto-

zéka a világelsõként kifejlesztett mozgás-érzékelõvel egybeépített, többfunkciós di-gitális manométer, a Bodyguard is újabbtulajdonsággal bõvült. Ez pedig a telemetriarévén lehetõvé váló kommunikáció: azösszes mérhetõ adatot (nyomás, hátralé-võ bevetési idõ, hõmérséklet, a tûzoltómozdulatlansága vagy pánikriasztása) képesa bevetés közben is kiküldeni egy adattáb-lára, így kívülrõl is követhetõ a tûzoltókállapota. Ezen túl fogadja a kintrõl érke-zõ információkat is, pl. sürgõs visszahí-vás a bevetésbõl. Mindezt vezetékes össze-köttetés nélkül. Ez a telemetria funkció akárelhárítás irányításának új dimenzióitvetíti elénk. Különösen igaz ez ha tudjuk,hogy a Dräger/Talisman hõkamerákba isbeépíthetõ illetve akár utólagosan is rácsat-lakoztatható, s így a felderítés tényeit a kár-

Légzésvédelmi fejlesztések a Drägernél

PSS tüdõautomata, stabilan amaszkon marad

A légzõkészülék lelke: a) kivülrõl

A légzõkészülék lelke: b) belülrõl

A legfontosabb információkatszolgáltatja

elhárítás vezetõ elsõként látva dönthet abeavatkozás módjáról.

A derékheveder és a hordkeretcsatlakozása megakadályozza akészülék elcsúszását

A testmagassághoz állíthatjuk ahordkeret hosszát, így optimizálva aderékterhelést

TECHNIKA

VÉDELEM 2000/5 49

A 2000. január 1-vel hatályba lépett katasztrófavédelmi tör-vény. Az új szervezeti struktúra, a kibõvült feladatkör indo-kolttá teszi a felügyelet és ellenõrzés�96-os igazgatás � elmé-leti alapjainak aktualizálását, a felügyelet és ellenõrzés vi-szonyának ismételt áttekintését (lásd: Védelem 1996/6).

Irányítás és felügyeletA katasztrófák elleni védekezés szervezetrendszere két nagy

csoportra bontható. Az elsõ csoport a politikai, védelmi igazga-tási szervezetrendszer, mely az Alkotmány, valamint a honvé-delmi törvény rendelkezéseinek megfelelõen a minõsített idõ-szaki feladatok körében végzendõ teendõk ellátására � védeke-zés irányítása � szervezõdik. A másik szervezeti csoport a ka-tasztrófavédelem szakmai irányítása és felügyelete. Gondolat-menetem csak ez utóbbi struktúra irányítási és felügyeleti vo-natkozásait kívánja értelmezni.

A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóság-ról szóló 1996. évi XXXI. törvény � a városi tûzoltó parancsnoksá-gok önkormányzati intézménnyé alakulását követõen � a tûzoltó-ságok közvetlen szakmai irányítása helyébe a szakmai felügyeletijogkört emelte törvényi erõre. Az akkori, új felügyeleti struktúraigazgatás elméleti megalapozására törekedtem egy rövid tanulmányban(Védelem címû szakfolyóirat 1996. évi 6. száma).

Módosított funkciókA katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl

és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõ-zésérõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény a központi és területitûz� és polgári védelmi szervek összevonásával új, � a jogelõdszervek helyét, szerepét, hatáskörét tekintve � lényegesen mó-dosított funkcióval felruházott hivatásos katasztrófavédelmi szer-vezet rendszert alakított ki. Az Országos Katasztrófavédelmi Fõ-igazgatóság, valamint a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósá-gok továbbra is ellátják a tûzvédelmi, valamint a polgári védel-mi törvényekbõl fakadó feladatokat.

A FUNKCIÓ AZONBAN LÉNYEGESEN KIBÕVÜLT:

●●●●● a katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési idõ-szakra vonatkozó döntés elõkészítõ és koordinációs fel-adatokkal, (kormányrendelet alapján majdan hatóságifeladatokkal)●●●●● a védekezés idõszakában az operatív irányítási felada-tokkal,●●●●● a helyreállítás idõszakában pedig az ellenõrzési és fel-ügyeleti feladatokkal.

A három fõ feladatkör teljesítése érdekében rendelkezésre állóhatáskörök rendkívül eltérõek. A tûzvédelem és tûzoltóság te-kintetében a szakmai felügyeleti hatáskör áll a hivatásos kataszt-

rófavédelmi szervezet központi és területi szervei rendelkezé-sére, viszont hiányoznak a közvetlen irányítási jogosítványok.A polgári védelmi feladatok végrehajtása irányítási viszonybólfakadó jogosítványokkal párosul, míg a katasztrófavédelmi fel-adatok teljesítésére vonatkozó hatáskörök az egyes idõszakok-ban � felkészülés, védekezés, helyreállítás � változnak.

E hatásköri helyzet bonyolult, azonban szakmai és jogalkal-mazói gyakorlat kialakulásával, fejlõdésével zökkenõmentéssé válhat.

A közvetlen utasítási jogTûzoltás és mûszaki mentés során

A közvetlen utasítási jog a közvetlen irányítási jogviszony-ból fakad a hierarchikusan alárendelt szerv vezetõje irányába. Akatasztrófavédelmi törvény megszûntette a tûzvédelemmel ésmûszaki mentéssel kapcsolatos � tûzoltóságok irányába ható �közvetlen utasítási jogkört (Ttv. 26.§. d/ pont), mely mindmáigszakmai és jogértelmezési viták kereszttüzében áll. Már a tûz-védelmi törvény megalkotásakor vita folyt arról, hogy a szak-mai felügyeleti joggal, hatáskörrel összeegyeztethetõ-e egyálta-lán a közvetlen utasítási jog. A tûzvédelmi törvény azt a megol-dást választotta, hogy tételesen megállapított, szûk körben, a szakmaiszükségszerûségre tekintettel, kivételesen biztosítja a közvetlenutasítási jog gyakorlásának hatáskörét.

A katasztrófavédelmi törvény megjelenését követõen több pró-bálkozás történt arra, hogy alacsonyabb szintû jogszabály (pl. kor-mány, vagy belügyminiszteri rendelet) állítsa vissza a követlen uta-sítás adás lehetõségét. Álláspontom szerint csak törvény � a kat. tv.módosítása � képes erre, ugyanis alacsonyabb szintû jogszabály ajogforrási hierarchia szabályai alapján nem lehet ellentétes a maga-sabb szintûvel. Az Országgyûlés mint a legfõbb jogalkotó akaratá-val való tudatos szembehelyezkedés lett volna a jogalkotó részérõl,ha rendeletben bírálná felül a törvényhozói akaratot.

A katasztrófavédelmi törvény végrehajtására kiadott minisz-teri rendelet tehát a tûzoltás és mûszaki mentés tekintetében aközvetlen utasítási jogot nem állíthatta vissza. Annak szüksé-gességérõl egyébként érdemes lenne részletes szakmai vitát islefolytatni, amelyet követõen szakmai döntés, majd a szükségesjogszabályi korrekció is végrehajtásra kerül.

Tény, hogy a tûzvédelmi törvény hatályon kívül helyezett 26.§.d) pontja alapozta meg a tûzvédelmi jogszabály rendszer szá-mos rendelkezését, köztük leglényegesebbeket is: a tûzoltás ve-zetés átvételét, és az RST mûködtetésének feladatkörét. Egyesértelmezések szerint � mivel jogszabály hatáskört és feladatotállapíthat meg közigazgatási szerv (OKF, megyei igazgatóság)számára, ezért � a közvetlen utasítási jog hatályon kívül helye-zése ellenére az egyes végrehajtási rendeletekben szereplõ jog-körök továbbra is hatályosnak tekintendõek. Megítélésem sze-rint ez az értelmezés jogtechnikai szempontból �nem szép meg-oldás�, még ha jogszerû is, azonban a jogalkalmazás, a tûzoltásés mentés napi gyakorlatának érdekében (pl. RST mûködtetése)szakmai indokok miatt elfogadható. Természetesen nem hagy-

SZABÁLYOZÁS

DR. JÁDI TAMÁS

Felügyelet és ellenõrzés a katasztrófavédelemben

VÉDELEM 2000/5 50

hatóak figyelmen kívül azok a jogszabályi követelmények, amelyekpl. a tûzoltás átvételét szakmai képesítéshez és kellõ szakmaigyakorlathoz kötik.

Katasztrófa helyzetbenA katasztrófavédelmi törvény végrehajtására kiadott 48/

1999.(XII.15.) BM rendelet (3.§.) ugyanakkor katasztrófa hely-zetben közvetlen utasítási jogkört alapított a hivatásos katasztró-favédelmi szervek számára. Ennek kiterjesztõ értelmezése a jog-szabályi rendelkezés értelmében nem lehetséges. A közvetlen utasításijog gyakorlásának feltétele tehát a katasztrófa helyzet (bekövet-kezett katasztrófa és katasztrófa-veszély) kinyilvánítása.

Az, hogy egy eseményt kell-e katasztrófává nyilvánítani, vagyaz esemény által elõidézett helyzetet kell minõsíteni, látszólag nyelvtaniokoskodásnak tûnik. Tekintettel azonban arra, hogy egy ilyen aktushatásköri és pénzügyi következményekkel is jár, a fõigazgatóságelkészítette, és elõterjesztette javaslatait a miniszteri rendeletnek akatasztrófavédelmi törvény fogalmi meghatározásaihoz igazodó pon-tosítására. Jogszabály (48/1999.(XII. 15.) BM rendelet 16-17.§.)állapítja meg a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok katasztrófa-védelmi feladatait a felkészülés, a védekezés, valamint a helyreállí-tás idõszakára. A felkészülési-idõszaki feladatok teljesítése a hiva-tásos katasztrófavédelmi szerveket megilletõ szakmai felügyeleti jogkörgyakorlása körébe tartozó célterület. A védekezés idõszaki felada-tok tartoznak a közvetlen utasítási jogkör (BM r. 3.§.) hatálya alá,míg a helyreállítási idõszak önkormányzati tûzoltósági feladatai alap-vetõen nem alá-fölé rendeltségbõl fakadó feladatok.

A felügyelt szervek köreA fõigazgató jogszabályokban rögzített irányítási joggal ren-

delkezik a közvetlen alárendelt szervek irányába. Felügyeletihatáskörébe tartozó szervek száma azonban ennél tágabb, bele-tartoznak a tûzoltóságok (hivatásos önkormányzati, önkéntes éslétesítményi), amelyek tekintetében a felügyeleti jogkör elméle-ti alapjai nem változtak 1996 óta.

Új elem viszont, hogy a helyreállítás, újjáépítés tekintetébenaz állami szervek, önkormányzatok, gazdálkodó szervek is a fõ-igazgató ellenõrzési és felügyeleti hatáskörébe tartoznak (48/1999.(XII.15.) BM rendelet 10.§. (3) a) és b) pont.)

Az ellenõrzés és felügyelet szervezeteAz OKF Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztálya 2000. július

15-vel alakult meg. Átvette a korábbi Ellenõrzési (önálló) Osz-tály, valamint a Helyreállítási Osztály feladatköreit és a felügyeletifeladatokkal kibõvítve létrejött a fõigazgatóság komplex ellen-õrzési, felügyeleti struktúrája.

Az Ellenõrzési Osztály végzi a közvetlenül irányított szervek,(BM OKF SZMSZ 5.a/ pontjában felsorolt szervek.) irányí-tási viszonyból fakadó általános és szakmai ellenõrzéseit. Szer-vezi az átfogó ellenõrzéseket, koordinálja a cél és témavizsgá-latokat, irányítja és felügyeli a megyei igazgatóságok ellenõrzé-si tevékenységét.

A Költségvetési Ellenõrzési Osztály végzi a klasszikus bel-sõ ellenõrzést, továbbá teljesíti a gazdálkodási folyamaton kí-vüli pénzügyi, gazdálkodási ellenõrzési feladatokat. A gazdál-kodási folyamatba illesztett rendszeres, folyamatos pénzügyiés költségvetési ellenõrzést természetesen továbbra is a gaz-dasági fõigazgató-helyettesi szervezet végzi a közvetlenül irá-nyított szerveknél. Ez ugyanis a gazdálkodási ciklusból nememelhetõ ki.

A Felügyeleti Osztály alapvetõ funkciója kettõs: végzi a hely-reállítással, újjáépítéssel kapcsolatos fõigazgatósági ellenõrzésiés felügyeleti feladatokat és gyakorolja a közvetlen irányítás alánem tartozó alárendelt szervek (BM OKF SZMSZ 5. b/ pontjá-ban felsoroltak) általános felügyeletét. Sajátos helyzetben van-nak az oktatási intézmények, (Y.M.M.F. Tûzvédelmi és Bizton-ságtechnikai Intézete, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ,valamint a közelmúltban megalakult RTF KatasztrófavédelmiTanszék) amelyek fenntartói, általános irányítói, valamint a képzéstartalma feletti szakmai felügyeleti feladatok összetettebb képetmutatnak, melynek kifejtése önálló tanulmány témája lehet.

A fõigazgatóság szakmai fõosztályai a szakmai felügyeletitevékenységet (ellenõrzést) továbbra is önállóan, illetve az át-fogó ellenõrzések keretében az Ellenõrzési Osztály koordiná-ciójával látják el. Az általános felügyelet keretében a (fõ)osztálykapcsolatot tart a fenntartók � önkormányzatok, gazdálkodók,köztestületek � képviselõivel is, figyelemmel kíséri, segíti afenntartói, illetõleg újjáépítési, helyreállítási feladataik jogszerûellátását. A (fõ)osztály figyelemmel kíséri az OKF közvetlenirányítása alá nem tartozó állami és önkormányzati szervek,társadalmi és gazdálkodó szervezetek a katasztrófavédelemmelösszefüggõ, valamint a tûzvédelmi és polgári védelmi általá-nos feladatainak teljesítését is, hogy indokolt esetben a szük-séges intézkedéseket megtegye, illetõleg intézkedést kezdemé-nyezzen az arra hatáskörrel rendelkezõ szervnél.

SZABÁLYOZÁS

FELÜGYELET

IRÁNYÍTÁSON KÍVÜLI

❖ önálló szervek között❖ nincs közvetlen irányítási viszony❖ nem hierarchikus alá-fölérendeltségbõl fakad❖ nincs kasszációs jog❖ nincsen utánszabályozási jog

Eszközei:● ellenõrzés (Áe. szerint)● jogalkotás kezdeményezése● intézkedésre felhívás (szignalizáció)● útmutatók, módszertani segédanyagok kiadása● javaslattétel● felügyeleti, törvényességi intézkedés kezdeményezése

(nincsen kasszációs jog)● felelõsségrevonás kezdeményezése

AZ IRÁNYÍTÁS RÉSZEKÉNT

❖ hierarchikus szervezetben❖ közvetlen alá-fölé rendeltségbõl fakadóan❖ közvetlen rendelkezési joggal párosul❖ a hatáskörök tiszteletben tartásával közvetlen utasítási jog

Eszközei:● ellenõrzés (belsõ szabályzatok szerint)● jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei● utánszabályozási jog (belsõ szabályozó eszközökkel)● közvetlen intézkedési jog● kasszációs jog (az alárendelt szerv intézkedéseit megsemmisítheti)● eseti utasítás● felelõsségre vonás

VÉDELEM 2000/5 51

A felügyelet tartalmaA felügyelet tartalmának megállapításakor továbbra is alkal-

mazható � alkalmazandó � az az elméleti megközelítés, hogy afelügyelet értelmezhetõ egyszer az irányítás részeként, másod-szor pedig az irányításon kívüli viszonyként.

Véleményem szerint a felügyelet � mindkét fajtája � elsõdle-ges eszköze az ellenõrzés. A két forma között a különbség alap-vetõen az ellenõrzést követõ intézkedési hatáskör terjedelmé-ben, és bizonyos eljárási kérdésekben lelhetõ fel. Az irányításijogviszonyból fakadó ellenõrzést követõen a felettes szervnekgyakorlatilag korlátlan intézkedési jogköre van a közvetlenülirányított szerv tevékenységének befolyásolására, jogszerû, elõ-írásszerû mederbe terelésére, esetleges személyi felelõsségre vo-násra, az irányított szerv intézkedésének felülbírálatára.

Az irányításon kívüli felügyelet körében végrehajtott ellen-õrzést követõen azonban � a szignalizáción (1957. évi IV. tv.Áe. 59.§. (1) d/ pontja és (2) bekezdés) kívül � közvetlen intéz-kedési hatáskör nincsen, az intézkedésre jogosult és hatáskörrelrendelkezõ szervet kell megkeresni a jogszerû állapot, eljárás-rend kialakítása érdekében.(Áe. 59.§. c/ és d/ pont). (Lásd: 1.sz. melléklet a felügyelet két formájának összehasonlításáról)

Az irányítás részeként értelmezett felügyelet körében végzettellenõrzés módszereinek, eljárásrendjének meghatározásában azirányító szerv gyakorlatilag korlátlan lehetõségekkel rendelke-zik. (SZMSZ; Ügyrend; Ellenõrzési Szabályzat stb.) A szûkenvett � irányítási rendszeren kívüli � felügyeleti jogkörben foly-tatott ellenõrzések során a külön jogszabály, � ennek hiányábanaz államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény �rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárni.

Az ellenõrzés célja határozza meg az eljárás rendet is. Ami-kor a megyei igazgatóságot ellenõrzi az OKF, szükségszerû, hogya megyei igazgatóság által felügyelt önkormányzati, illetõlegönkéntes tûzoltóságnál is végezzen vizsgálatot. Ez azonban olyancéllal és mértékben indokolt, amely alapján megítélhetõ a me-

gyei igazgatóság által végzett szakmai felügyeleti tevékenységrendszeressége, minõsége, hatékonysága.

Az OKF és a megyei igazgatóságok a felügyelt szerveknél sa-ját belsõ szabályzatuk alapján végzik az ellenõrzést. E szabályzatrendelkezései azonban a külön jogszabály, � ennek hiányában azállamigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény � el-lenõrzésre vonatkozó rendelkezéseit (elõzetes kiértesítés, jegyzõ-könyvezés, tájékoztatási kötelezettség az ellenõrzött szerv veze-tõje felé stb.) nem sértheti.

A közérdekû bejelentések, panaszok intézésének eljárási sza-bályairól külön törvény � 1977.-évi I. törvény � rendelkezik, melyekközül kiemelést érdemel különösen a jóhiszemû bejelentõ vé-delmére, valamint az ismételt alaptalan névtelen bejelentésrevonatkozó rendelkezés.

Hatósági jogkör és a felügyeletA katasztrófavédelmi törvény felhatalmazó rendelkezéseiben

szerepel a katasztrófavédelmi hatósági, szakhatósági és szakér-tõi tevékenység szabályozásának feladata. A tûz� és polgári vé-delmi jogkörökön túli, önálló katasztrófavédelmi hatósági jog-kör kialakítására a fõigazgatóságon már elkészült a kormány-rendelet tervezete. Kiadását követõen egyes � irányításon kívüli� felügyeleti hatáskörök (pl. katasztrófavédelmi megelõzõ fel-adatok, kötelezettségek teljesítésének ellenõrzése) a felügyeletifeladatrendszerbõl a hatósági jogviszonyon alapuló feladatkör-be helyezõdnek át. Ez hatékonyabb, ugyanakkor kötöttebb fel-adatellátást, eljárási kényszert fog jelenteni a katasztrófavédel-mi szervek, valamint az immár államigazgatási eljárási értelem-ben ügyféli jogállásba kerülõ állampolgárok, állami és önkor-mányzati szervek, gazdálkodó szervezetek számára.

Dr. Jádi Tamás tû. alezredes fõosztályvezetõ-helyettesBM OKF Felügyeleti és Ellenõrzési Fõosztály

SZABÁLYOZÁS

A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI ÉS FELÜGYELETI RENDSZERE

ORSZÁGGYÛLÉS

KORMÁNYZATI KOORD. BIZ.KORMÁNY

OKF

BELÜGYMINISZTÉRIUM

BM Véd. Hiv.: KKB. Titk.

megyei Kv. Ig.

pv. Kirend.

Önkormányzatok(helyreállítás és tûzoltóság

fenntartói tevékenységkörében)

önkormányzati és gazdálkodó szervekköztestületek, egyesületek

(katasztrófavédelmi tevékenységük körében)

tûzoltóságok(hiv., önk., lét.)

KÖ

ZP

ON

TI

TE

RÜ

-LE

TI

HE

LYI

SZE

RV

EK

Irányítási jogszabályok által Irányítási viszony Felügyeleti viszony

▼

VÉDELEM 2000/5 52

MUNKABIZTONSÁG

Az 1996. évi XXXI. tv. a tûzoltás mellett a mûszaki mentéstis a tûzoltóság feladatkörébe rendelte. Ennek megfelelõen amûszaki mentések sorában megtalálhatóak az emelõszerke-zetek szakszerû és biztonságos mûködtetésére vonatkozó fel-adatok is, ezért talán nem felesleges a teherkötözés fontos-ságát kiemelni.

A daru irányítása

Teherkötõzõ az a személy, aki a teher felerõsítésére jogosult,és erre a feladatra írásban megbízták. Kivételes esetben a darukezelõje is lehet kötözõ. A kötözésnek személyi feltételei van-nak, pl.: 18 életévet betöltött személy, vagy emelõgép szakmun-kás, megfelelõ orvosi vizsgálatokat elvégezte, rendelkezik az elõírtképesítéssel, valamint munkavédelmi oktatásban részesült.

A kötözõ feladata a teherfelvevõ eszköz helyének kiválasztá-sa és alkalmazása, a terhek biztonságos felerõsítése, rögzítése,valamint a darukezelõ irányítása. A tûzoltóságnál a kárhely pa-rancsnoka az irányító személy, amennyiben erre megfelelõ kép-zettsége van. A kötözõ a helyszínen úgy helyezkedjen el, hogy akezelõt és a terhet szemmel tudja kísérni. A kötözõ teherfelvevõeszközöket köteles ellenõrizni. A kötözés során a kötélágak egy-mással bezárt szöge max. 90° lehet.

Kötözõágak által bezárt szög két ágon terhelve:0°-nál a teherbírás 100%0° - 45°-nál a teherbírás 90%45° - 90°-nál a teherbírás 70%90° - 120°-nál a teherbírás 50%Az irányító személy a darukezelõt egyértelmû jelzésekkel köteles

tájékoztatni és irányítani. A karjelzés helyettesíthetõ megfelelõés megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelezõ visszajel-zéssel.

A kezelõszemélyzet az emelés elõtt próbaemelést, illetve las-sú megfeszítést köteles végezni. A kötözõ az ellenõrzést kell,hogy elvégezze. A kötözõ elemek meghibásodása esetén azokatazonnal ki kell váltani! A tûzoltóságnál alkalmazott daruszerke-zetek irányítására négyféle irányító jelzést használunk.1. EMELÉS - körözés fej fölött kinyújtott mutatóujjal2. SÜLLYESZTÉS - körözés talaj felé mutató ujjal3. ÁLLJ - az egyik kinyújtott karral, lefelé fordított tenyérrel,vízszintes karmozgatás elõre és hátra4. ÁLLJ, VESZÉLY � mint az Állj, csak mindkét karral

A terhelhetõség2-4 ágú kötelet általában szimmetrikus tárgyak emelésére hasz-

nálunk, ahol a terhen elõre kiképzett beakasztási hely van. Fon-tos, hogy a többágú emelõ köteleknél az ágak által bezárt szögmax. 60° lehet! Minél jobban nõ az ágak által bezárt szög, annáljobban csökken az emelhetõ teher nagysága.

Ha kötélágak által bezárt szög 30°, akkor 15%-kal, ha 45°,akkor 40%-kal, és 60°-nál már 100%-kal nagyobb többletterhe-lést kell figyelembe venni az eszköz tervezése során. Tehát akötözõnek úgy kell az eszközt megválasztania, hogy az ágak ál-tal bezárt szög max. 60° legyen. A függesztõeszközt úgy kellkiválasztani, hogy az emelendõ tárgy alakját és súlyát is figye-lembe kell venni.

A tûzoltóság káreseti gyakorlatában az emelendõ tárgyon nincsenkiképzett emelési pont, ezért az emelés elõtt a kötözõnek és akárhelyparancsnoknak kell a megfelelõ emelési-kötözési pontotkiválasztani. Éles tárgyak emelésénél a kötél és a tárgy köré vé-dõsarut, élvédõt kell elhelyezni. A felerõsítés után próbaeme-lést kell végezni, a próbaemelést megelõzõen a teher súlyát kellmegállapítanunk. Szabályos alakú tárgyak esetében a térfogatotmegszorozzuk a tárgy fajsúlyával.

Az irányító személy felelõsége, hogy az emelõgép kezelõjé-nek egyértelmû jelzéseket adjon, a gépkezelõ által nem látottterületre segédszemélyzetet állítson. Az emelés közben bekö-vetkezett közvetlen veszélynél az �Állj� jelzést bárki adhatja.

Mósch László tû. alez. Tûzoltási csoport 2. vezetõ, tûzoltó mérnök,munkavédelmi és biztonságtechnikai szakmérnökFõvárosi Tûzoltóparancsnokság Budapest

MÓSCH LÁSZLÓ

Teherkötözés

A roncsok emelése különös körültekintést igényel

Az emelés eszközeiKötõzõ elemek: amelyek segítségével a teher rögzítését végez-zük az emelõgép teherfelvevõ szerkezetére. Ilyenek a kenderkö-tél, acélsodronykötél, mûanyagkötél, lánc, heveder, horog. A kö-telek végét kötélszív köré hajtott szorítókengyellel látják el. A szo-rítókengyelek számát méretezik, de min. 3 db-bal kell ellátni.Horgok: feladata, hogy valamilyen kötözõelem közvetítésévellehetõvé tegye a teher rögzítését az emelõgép teherfelvevõ szer-kezetére. Ismertebb fajtái az egyszerû nyitott egyágú horog, a nyi-tott kétágú horog, a zárt kovácsolt horog, a szemeshorog, a zártcsuklós horog, biztonsági horog, billenõkaros biztonsági horog stb.Láncok: emelõgépen függesztõ elemként használjuk. Csomóz-ni vagy nagy hidegben láncot használni nem szabad!